ingatlanjog.hu

Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Az adásvételi szerződés
Elbirtoklás
Ajándékozási szerződés
Elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog
A tulajdonszerzésről
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény teljes szövege
Öröklési szabályok
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete. Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Polgári eljárásjogi tájékoztató
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Vissza a főoldalra
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra



Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.
A tulajdonjog


A tulajdonjog megszerzése
Általános szabályként a dolog tulajdonosától átruházással lehet a tulajdonjogot megszerezni, ez alól csak törvényi szabályozás határozhat meg kivételeket. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából kikerült és a tulajdonjog megszerzőjének rendelkezése alá került.

Gyakrabban előforduló tulajdonjogot keletkeztető jogcímek:
- adásvétel
- csere
- ajándékozás
- öröklés
- elbirtoklás

Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve, ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ez a rendelkezés alkalmazandó többszöri ajándékozás v. csere esetén is.

Adásvétel


Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog (szerződés tárgya) tulajdonjogát és birtoklásának jogát a vevőre átruházni, a vevő pedig a szerződéses vételár megfizetésére és a dolog átvételére kötelezett. Nem lehetnek adásvétel tárgyai a forgalomképtelen dolgok.

Adásvételi szerződés alaki követelményei:
Az adásvételi szerződés megkötése alaki (formai) szempontból - néhány esetet, pl. a személygépkocsik és ingatlanok adásvételét kivéve - nem igényel írásos formát, szóban és ráutaló magatartással egyaránt megköthető. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy szóban vagy ráutaló magatatással megkötött szerződés esetén mind az elhangzottak, mind pedig a tényleges szándékok vitathatóbbak és utóbb nehezebben bizonyíthatóak.

Költségviselés:
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a dolog átadása költségeinek viselője az eladó és szintén az ő kötelezettsége a tulajdon-átruházás időpontjáig a dolog jogi helyzetének rendezése, míg a szerződéskötés és a dolog átvételének költségei, a vagyonszerzési illeték és a tulajdonosváltozás regisztrálásának költségei a vevőt terhelik.

Szavatossági kérdések:
Az eladó szavatossági kötelezettsége kétirányú. Egyrészt szavatolnia kell, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog rendeltetésszerű használatra alkalmas (kellékszavatosság). Másrészt az eladó köteles azért szavatolnia, hogy a szerződés tárgyát képező dolog tulajdonjogát a vevő korlátozástól mentesen megszerzi, és a dolgon harmadik személynek nincs olyan joga, amely ezt akadályozná vagy veszélyeztetné (jogszavatosság).