Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Péter 28223 számú kérdéseHajdú-Bihar2008-08-29
Kedves Ügyvéd Úr!

Társasházi lakásban lakunk, és olyan problémánk van, hogy egy lakó folyamatosan áztatja a szomszédait. Már eláztatta az oldalsó, és az alatta lakó szomszédot is. Többször szóltak neki, a közös képviselő is, de semmit sem hajlandó tenni. A probléma odáig fajult, hogy immár a két szinttel lejjebb található teremgarázsban is megjelent a tőle származó víz. Saját vízórával nem rendelkezik, vízdíjat a közös költségen keresztül fizet. (illetve kellene fizetnie). Kérdésem, hogy milyen lehetősége van a társasháznak, hogy a lakót arra kényszerítse, hogy az elázás okát megszüntesse? Jogos-e közös határozattal, állagmegóvás miatt elzárni a lakó vizét?
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2008-10-17

Tisztelt Kérdező!

Szomszédjával kapcsolatos probléma kapcsán keresett meg levelével a napokban. Kérdésére az alábbi választ tudom adni:

A polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonjog gyakorlásának korlátja, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az Ön szomszédja által tanúsított magatartás nyilvánvalóan kimeríti ezt a keretet.
Ezen az alapon Ön birtokvédelmi igénnyel léphet fel.
A birtokvédelmet egy éven belül a jegyzőtől lehet kérni ( jegyző által hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani, az azt esetleg sérelmesnek tartó fél 15 napon belül fellebbezhet a bírósághoz).
Egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól lehet kérni a birtokvédelmet.

Szomszédjogi per keretében pedig követelheti, hogy a szomszéd a hiba okát szüntesse meg, illetve, ha ennek nem tesz eleget, a lakók az ő költségén szüntettessék meg azt.
Ezen túl követelheti az okozott kár megtérítését is.

Vízelzárással kapcsolatos kérdésére azt tudom Önnek válaszolni, hogy a víz, mint közüzemi szolgáltatás elzárása egy igen összetett dolog (sokkal összetettebb, mint például az áram megvonása). Abban az esetben ugyanis, ha a fogyasztó nem fizeti meg a díjat első lépésként fel kell hívni a figyelmét a további nemteljesítés következményeire. Ha a díjhátralékot ezt követően sem elégíti ki, akkor az eljárásba be kell vonni az ÁNTSZ-t is.
A vízhasználat az ÁNTSZ eltérő állásfoglalásának hiányában időben és mennyiségbe korlátozható ugyan, de teljesen el nem zárható, ugyanis a létfenntartáshoz, közegészségügyi, tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges vízmennyiséget biztosítani kell,
A fentiekre tekintettel véleményem szerint a víz korlátozása nem megfelelő eszköz, ugyanis hosszabb távon semmiképpen nem szünteti meg a problémát.

Amennyiben a konfliktust továbbra sem sikerül békés eszközökkel megoldani, mindenképpen azt tudom Önöknek javasolni, hogy jogaik védelme érdekében valamelyik birtokvédelmi eszközt vegyék igénybe( jegyző vagy bíróság).


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu

Marilona 28215 számú kérdésePest2008-08-29
Tisztelt Ügyvéd úr!

A fiam eladta a tulajdonában álló pátyi kertet és gazdasági épületet (eladási ár: 11 Mft). Fenti ingatlanon a szüleimnek és nekem volt haszonélvezeti jogunk egyenlő arányban. Kérdésem: hogy járunk jobban az illetéket illetően, ha mi fizetjük az illeték ránk haszonélvezőkre eső részét, vagy lemondunk róla a fiam javára és ő fizeti az ajándékozási és egyéb illetékeket. A szüleim 77 és 74 évesek, én 51 vagyok. Hallottam, hogy ebben az esetben a kor is fontos. Köszönöm válaszát, üdvözlettel Marilona
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Marilona! Ha az eladás már megtörént, akkor nincs választási lehetőségük, a szerződés szövege meghatározza, hogy miylen fizetési kötelezettségük van. Illetéket eladóként biztosan nem kell fizetni, esetleg adófizetés merülhet fel, de a haszonélvezeti jog megszüntetése kapcsán - és itt lenne fontos ismerni a szerződést - felmerülhet illetékfizetési kötelezettség is. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea 28214 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-08-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

2007-ben vettünk a férjemmel egy 799 m2 területű, 2,92 AK tiszta jövedelmű szőlő és gazdasági épület megnevezésű ingatlant (0315/23. Hrsz).
Később szeretnénk ezen az ingatlanon építkezni, ami jelenleg erdővédelmi terület. A közvetlen szomszédunk telke viszont már építési terület. Az Ő kertje szomszédos a mi telkünkkel. Szeretném megkérdezni, hogy ha mi vásárolnánk tőle egy területet, akkor erre lehetne-e építkezni, ill. mekkora területet kellene tőle megvásárolni ahoz, hogy beépíthető legyen. A meglévő és a megvett terület így két teleknek fog számítani? Esetleg össze lehetne-e vonni a két telket?

Segítségét megköszönve.

Tisztelettel:

Andrea
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-09-02
Tisztelt Andrea!
Elméletileg a szomszédtól vett telekre építkezhetnek. Az hogy mekkora telket kell ehhez megvenni a település önkormányzatán múlik, mert ők állapítják meg a minimális telekméretet rendeletben, és az építési engedélyt is ők adják majd ki rá, ezért ezt ott tudja megérdeklődni. A két telek nem feltétlenül számít ilyenkor egynek (általában a leválasztott rész saját helyrajzi számot kap), de a két telek egyesíthető.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 5.
+36 42 402202

mail@drszegedi.hu

Béla 28211 számú kérdéseHeves2008-08-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Problémám nagyon hasonlít a 27912-es témában olvashatóhoz, bocsánatot kérek az új hozzászólásért, de eléggé sürget az idő.
Hatlakásos társasházunkra 2007. decemberében kaptunk lakhatási engedélyt, de a fővállalkozó sajnos volt olyan rutinos, hogy az elmaradt munkákra szóló hiánypótlás nem került feltüntetésre a határozatban. Számunkra a szigetelés volna a legfontosabb, három lakást érint az, hogy a ház egyik oldala teljesen szigeteletlen maradt, a szomszéd beleegyezésének hiányában. Az építési engedély kiadásakor ott még egy idős hölgy lakott, aki azóta meghalt, és a lánya, mint örökös vette át a helyét. Ő kerek perec megtiltotta, hogy a szigetelés elkészítéséhez a telkét igénybe vegyék, enélkül viszont még alpinisták sem vállalják be a megoldást, akik ráadásul jóval a tervezett ár fölött dolgoznának.
Néhány a szomszéd érvei (és a mi ellenérveink) közül:
- ő nem járult hozzá egy ekkora ház felépítéséhez (néhai édesanyja valószínűleg igen, különben fel sem épülhetett volna)
- az építkezés komoly károkat okozott a házában, csökkentve az eladási értékét (azóta nem vizesedik a háza, amióta a miénk elég mély alapozása elvágta a talajvíz útját arrafelé; ha megvenném, és felújítanám azt a házat, amúgy is dózerrel kellene kezdeni...)
- megrepedt egy fala az építkezés miatt (a háza tufakő, előfordulhat, hogy a csökkenő vizesedés, jobb száradás repedést okozott, de senki sem látta ezt az építkezés előtt, vagyis vagy repedt volt, vagy nem)
- megrongálták a tetőt (a tetője felújított, vakolat-törmelékek hullottak rá, amiket akár le is tisztítunk, egyébként hibátlan)
- az építők teleszemetelték a kertjét (hajlandók vagyunk minden építési hulladékot, szemetet eltakarítani, ez nagyjából egy-két vödörnyi törmelék, és csikk)
- alpinisták is csak kétnaponta, személyes jelenléte mellett, és csakis a "légtérben" dolgozhatnak (ilyen vállalkozó nincs, és muszáj legalább egy alsó állványt felállítani)
- békéltető testület, bíróság elé is mehetünk, akkor sem enged (a békéltetőt már kezdeményeztük, úgy néz ki, hiába, jelezte, hogy el sem jön)
Az önkormányzat széttárta a karját (küldtek neki egy kérelmet, majd kiszálltak), mivel sehol nem szerepel az elmaradt munkák hiánypótlása, a fővállalkozó abszolúte nem törődik az egésszel (beleértve a többi hiány pótlását is), mi pedig végignézhetjük, ahogy a vakolatlan, nyitott ÉK-i fekvésű fal miatt penészedik a belső oldal, és vadonatúj házunk évente annyit veszít az értékéből, mint a szomszéd ház reális vételára összesen. A megnövekvő fűtési költségekről (emelkedő gázár mellett) nem is beszélve, amit aztán végképp nem tudunk senkivel megtéríttetni.
Kérem (kérjük) az Ügyvéd Urat, hogy ha van megoldási javaslata, azt szíveskedjen megosztani velünk, különben pereskedhetünk, míg a két ház közül az egyik össze nem dől.
Előre is köszönjük.
dr.Boros László ügyvéd válasza2008-09-04
Tisztelt Béla! Csak a 27476 sz. hozzászólásra írt válaszomat tudom megismételni: "Véleményem szerint azt kell megvizsgálni, hogy fennállnak-e a Polgári Törvénykönyv 107. §-ban leírt szükséghelyzet feltételei. "Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet." Ha igen, de a tulajdonos mégsem hajlandó tűrni a háza tetjére történő állványozást, peres úton lehet kötelezni erre." Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Péter 28185 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-08-28
Egy faluban lakom Kom-Eszt. megyében. Idén júniusban behívtak az önkormányzathoz. Közölték velem, hogy buszmegállót fognak létesíteni a főúton lévő családi házam elé. Elém tettek egy néhány mondatos nyilatkozatot, írjam alá, adjam beleegyezésemet. A többi érintett már aláírta. Azt mondták, ha nem írom alá akkor is lesz buszmegálló, csak később tudják kivitelezni, de ennek nem örülnének. Némi gondolkodási idő után aláírtam, mint a többi érintett. Már másfél hete nem tudunk az ingatlanunkra autóval beállni. A távolabbi szomszédnál parkol három autónk. A mindennapi munkába járáshoz szükségesek. Azt szeretném kérdezni, hogy ez jogszerű? A buszmegálló építése során a lakóingatlan teljes széltében egy leállósávot hoztak létre. Két szobánk ablaka nyílik rá, kilenc méter van a busz és az ablak között. Érte-e értékcsökkenés az ingatlanunkat? Nem kellett volna bennünket tájékoztatnia az önkormányzatnak a jogainkról? Én mondtam nekik, hogy nem szeretnék ilyen családi házban lakni, adjanak helyette bárhol a faluban egy másikat. Azt mondta a polgármester, nincs tulajdonukban.
Tisztelettel Péter.

A google dobta ki ezt az ingatlanjogi tanácsadó oldalt
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2008-08-29
Kedves Péter,

az ügy részleteinek ismerete nélkül pontos választ nem tudok adni.

Általánosságban azt tudom mondani, hogy ha azt mondták, hogy Ön nélkül is kivitelezhető, csak később, akkor az valószínűleg úgy van (bár ez sem biztos).

Hogy jogos-e a buszmegálló építése, szintén nem tudhatom, illetve azt sem, hogy Önt megilleti-e pl. kártérítés emiatt. Egyébként nyilvánvaló, hogy a buszmegállóval értékcsökkenés éri az ingatlanukat.

Sajnálom, hogy kedvezőbb választ nem adhattam.


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Lídia 28177 számú kérdéseVas2008-08-27
Tisztelt Ügyvédnő!

Most épül a házunk, amelyre még nincs használatbavételi engedély, szülőknél lakunk. Gyerekünk októberi születését követően kb 1 hónapon belül lesz meg a használatbavételi engedély.
A kérdés az lenne, hogy a gyermek megszületésekor az új házunk címe megadható-e állandó lakhelyként a gyereknek, mivel a háznak van rendes lakcím-nyilvántartó szerinti címe (Korábban már volt a telken egy ház csak elbontásra került - ingatlan nyilvántartás szerint most beépítettlen terület)
Köszönöm válaszát!
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2008-09-01
Kedves Lídia!Álláspontom szerint igen, de ha felhívja az Okmányirodát, ők biztosan tudnak válaszolni Önnek.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

MAriann 28169 számú kérdéseBudapest2008-08-27
T. Ügyvéd úr!

Lakáseladás előtt állunk! (napok kérdése)
Én 3/4 részben két lányom negyed részben tulajdonosok. Vagyis: 1/8-uk van fejenként. Egyik lányom 16 éves, kiskorú.
Kérdésem a következő: Törvényes e az, ha a kk. lányom 1.8-ad tuladonának értékét a becsült ingatlan értékéből (49 milka)számítják ki, míg a másik lányom tulajdoni hányadának értékét már a kapott vétel árból(45 milka) számítják ki.. s ezért, bár ugyanakkora a tulajdoni hányaduk, mégsem egyező az értékük?
A vételárból, vagy a becsült értékből kell e kiszámítani a k.k. tulajdonos tul.hányadának értékét? Mivel már túlestünk egy ingatlan eladáson és értékbecslésen, és ott a vételárból számították ki a két lányomra vonatkozó értéket, én úgy gondolom, hogy a vételárból kell számítani. Ha ez valóban így van, szeretném tudni az erre vonatkozó pontos jogszabály számát. Hogy tudja védekezni a vevőm és ügyvédjével szemben.

Köszönöm, maradok tisztelettel: Mirjam
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Mariann!
Alapvetően a vételár arányos részére tarthat igényt a lánya. Viszont: tekintettel arra, hogy kiskorúról van szó, ezért a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulására is szükség van/lesz, amely viszont az adó- és értékbizonyítvány alapján fogja megadni vagy megtagadni a hozzájárulás megadását. Annak egyébként nincs akadálya, hogy a felek megállapodásuk szerint eltérjenek a tulajdoni hányad szerinti megosztástól, amelyre itt annál is inkább szükség lehet, ha az adó- és értékbizonyítvány esetleg magasabb értéket fog meghatározni, mint a szerződéses vételár.
Jogszabályi hivatkozást nem tudok küldeni, de a fentiek talán elegendő támpontot adnak az eladás során.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika 28137 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-08-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azt szeretném megkérdezni Öntől, milyen fizetési kötelezettség terhel az alábbi esetben. Férjemmel 19 éve vagyunk házasok, 12 éve közös tulajdonunkban van egy kb. 8-9 millió Ft értékű panellakás 1/2, 1/2, tulajdoni arányban (hitelmentes). A közeljövőben elválunk, úgy beszéltük meg a férjemmel, a lakásban lévő tulajdoni részéről lemond az én javamra. Azt szeretném megkérdezni, milyen címen lenne ezt célszerű "lepapírozni", hogy minél kevesebb illetéket kellene befizetnem.
Előre is köszönöm a válaszát.
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-08-28
Tisztelt Erika!
Házassági vagyonközösség megszűntetése az ilyenkor használt jogcím.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3.
30-289-2889
mail@drszegedi.hu

Katalin 28124 számú kérdéseBudapest2008-08-25
T. Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő: 1996-ban házat vásároltunk (férj+feleség) de a házat közös lányunk nevére irattuk (a magas örökösödési illeték miatt). Mi (szülők) haszonélvezeti jogot tartottunk fenn. Házasságunk közben megromlott, válópert indítottam. Rokkantnyugdíjas vagyok, munkát nem kapok. A férjem és a gyermekem nem akarják a házat eladni, elköltözni pedig nem tudok. Havi 30000 Ft nyugdíjból pedig nem tudok még albérletbe sem menni. Egyetlen kiút volna számomra a ház eladása, amit csak tulajdonosként tudnék kikényszeríteni. Van-e lehetőség - visszaszereznem a tulajdonomat, - 30 év munkáját - akár peres úton is? Válaszát köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Katlin!
Nem látok erre lehetőséget, jelenleg csak a lakás birtoklása és használata illeti meg, egyéb megoldás csak közös megegyezéssel képzelhető el. Az ajándék visszakövetelése elvileg ugyan lehetséges, de csak nagyon szűk feltételek szerint, és nem látom biztosítottnak, hogy a bíróság az Ön számára kedvezően döntene.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor 28115 számú kérdéseBudapest2008-08-24
Tisztelt Nagy Úr!

A "Gábor 27948 számú kérdése" kérdésemre köszönettel megkaptam a választ. A második válaszában az "egy éven belült" egy naptári évnek (2008-12-20), vagy 365 napnak értelmezzem (2009-07-28).

Köszönettel:
Gábor
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Gábor!
Nem naptári év, hanem 365 nap!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Arpi 28109 számú kérdéseBudapest2008-08-24
T. Ügyvéd Úr!

Pesterzsébeti ingatlanom utcáról nézve bal oldali szomszédja szóban követeli, hogy a telekhatár mentén fél méteres szélességben pusztítsam ki a növényzetet és gondoskodjak róla, hogy az általa épített (csúnya) kerítésre se és házának a telekhatárra épült (omladozó) tűzfalára se kúszhasson fel.
Kérem tájékoztasson róla, hogy van-e jogalapja a követelésnek. Amennyiben van ilyen kötelességem azt is szeretném tudni, hogy milyen jogszabály vagy rendelet kötelez rá.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Arpi! A helyi önkorm. határozza meg azt, hogy a szomszédok melyik kerítés létesítésére és fenntartására kötelezettek. A növényzet kipusztítása elvileg jogos igény lehet, de csak abban az esetben, ha ez őt szükségtelenül zavarja, vagy kárt okoz, ami az említett esetben akár el is képzelhető.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Katalin 28078 számú kérdéseVas2008-08-21
Tisztelt Ügyvédnő!
Szeretném segítségét kérni.1991-ben házasodtunk össze férjemmel.Két gyermekünk született / 1992,1994 /Utolsó családi házunkat 2003-ban két gyermekünk nevére vásároltuk meg /fele-fele arányban tulajdonosok /.Mi pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot szereztünk. Közben házasságunk megromlott és 2006 szeptemberében elváltunk.Gyermekeink nálam lettek elhelyezve és a bíróság közös lakáshasználatot állapított meg,melyet mindketten elfogadtunk,ugyanis férjem semmi más megoldást nem fogadott el. /Magunkhoz váltás,eladás,a mi részünk magához történő megváltása/
2007.januárjában hazaköltöztünk édesapámhoz gyermekeimmel és élettársammal.Azóta volt férjem használja a házat.Szeretném megszüntetni a közös lakáshasználatot,mert szeretnénk külön költözni apámtól,saját otthont teremteni.Milyen lehetőség van erre,természetesen bíróság útján? Kötelezheti-e a bíróság volt férjemet a közös használat bármely módon való megszüntetésére?Várom mielőbbi válaszát!
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2008-09-01
Kedves Katalin!Természetesen a bontópert lefolytató bírósághoz kell fordulni kereseti kérelemmel a közös lakáshasználat megszűntetése, ill.újraszabályozás iránt.De arra is van mód,hogy a gyerekek részéről értékesítés és a bíróságtól kérni a volt férj, mint haszonélvező jognyilatkozatának pótlását, ha nem írná alá az okiratot, de ezt megelőzően elsőként mindenelőtt beszélnie kell a gyámhivatallal, mivel a tulajdonosok, a gyerekek kiskorúak.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

ágnes 28077 számú kérdésePest2008-08-21
igen tisztelt ügyvéd ur,2008 aug 11-en 1nagyon egyszerü kérdést tettem fel az ingatlanjog oldalra>nevezetesen külterűleten 3 % a beépithetőség vagy 5%??? Türelmetlen lennék? az ingatlanjog.hu oldalon ecseteli-számtani példával-az 5%-t. kérdésem változatlanul;3 vagy 5? agnes
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Ágnes!
emlékeim szerint a kérdést megválaszoltam, miszerint a helyi önrkományzat építési osztálya tud információt adni, én ugyanis nem ismerem az ország összes önkormányzatának építési-beépíthetőségi szabályait. Tájékoztató jelleggel azonban közöltem, hogy feltehetően a 3 %-os szabály fog érvényesülni, az ingatlanjog.hu oldal sem tartalmaz ezzel ellentétes számtani példát.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Árpi 28068 számú kérdéseZala2008-08-21
Albérlőm nem fizette a közüzemi díjakat, pedig mint fizető szerepelt a szerződésben. A közüzemi szerződésekben az albérlőt fizetőnek érdemes megjelölni vagy a mérőt a nevére kell íratni? Ha nem fizet az áramot így is úgy is kikapcsolják? Mi a javaslatuk, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő velem?
dr.Szűcs Vince ügyvéd válasza2008-08-21
Tisztelt Árpi!
Az áramot a közszolgáltató nemfizetés esetén kikapcsolja, számára mindegy, ki, miért nem fizet.
Javaslom, a számlákat a saját nevére kérje, így ellenőrizni tudja az egyenleget. Az albérlőtől kérjen előre kaúciót a díjak kiegyenlítésének biztosítására.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Árpi 28056 számú kérdéseZala2008-08-20
Albérlőm nem fizette a rezsi díjakat, így 550.000,- Ft tartozást halmozott föl a lakásra. Felszólítások ellenére sem fizet, csak hiteget. Tudomásom van arról is, hogy agy autóbérléssel foglalkozó cégnek sem fizet, már három hónap díjával tartozik, igaz itt cég - cég kapcsolat van. Azt gondolom több hasonló esete van. Milyen büntető pert kezdeményezhetek sikerre ( pl. csalás)?
Hogyan tudnám nyilvánossá tenni a bérlő személyét, hogy mások elkerülhessék a hasonló helyzetet?
dr.Szűcs Vince ügyvéd válasza2008-08-21
Tisztelt Árpi!
Büntető eljárást akkor kezdeményezhet, ha bizonyítani tudja, hogy az albérlő azzal szándékkal nem fizette a rezsi költségeit, hogy magát megkárosítsa. Ha "csak" azért nem fizetett, mert nem volt pénze, polgári peres eljárásban kérheti az Önt ért kár megtérítését, a bírósági panasznapon fizetési meghagyásos eljárás indításával, a követelt összeg 3%-ának illetékbélyegben való megfizetésével.

Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:

















Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.

Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása









Cimkefelhő:
ingatlanügyletek lebonyolítása társasházi törvény jelzálogjog alapítás vagyonszerzési illeték közös tulajdon megszüntetése elbirtoklás jelzálogjogot alapító szerződés adatai eladási jog, közös tulajdont megszüntető szerződés adatai társasházakról ügyvéd cégjog társasház ajándékozási illetékkedvezmény budapesti ügyvéd