Ingyenes kiadvány
X
IngatlanJog

ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
Zálogjog
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Luxusadó
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Jogszabályok
Ügyvédi közreműködés
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Kriszta 28242 számú kérdéseBudapest2008-08-30
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Előzmények: Neves ingatlanirodán keresztül vásároltunk egy valószínűleg háború után épült ingatlant. A lakóház megtekintésekor többször problémának éreztük, hogy miből épült. Az iroda tobb alkalmazottjai is győzködött bennünket, hogy téglából épült. Egy kicsit volt megbontva a fal, ahol nem lehetett pontosan tudni. "A tulaj nem engedi vétel előtt jobban megbontani" szöveg miatt nem nyúltunk hozzá, és jóhiszeműen elhittük. A foglaló átadása előtt még egyszer megerősítettek bennünket ebben a tudatban azzal, hogy azt mondták kiküldtek mégegyszer egy építészt, és az mondta,nyugodtan vegyük meg, mert téglából van. Az ekkor megismert tulajdonos is ezt állította. Megvásároltuk az ingatlant, a szerződésben az "ismert és megtekintett állapot" szerepel.
A múlt héten megbontásra kerültek a falak, és kiderült, hogy a főfalak egy része rossz minőségű vályog, a másik része rossz minőségű salakbeton. Az egyéb beépített anyagokról (pl áthidalók, vakolat) is kiderült, hogy nagyon rossz minőségűek. Igen porózusak. Minimális átépítést terveztünk, de jelenleg garanciával a nyílászárók cseréjét sem vállalják a megkérdezett kivitelezők.
Decemberben születő gyermekünk és saját egészségünk érdekében a salakbetont bevizsgáltattuk, és kiderült hogy kohósalak, az arzén tartalma magas. Két nap múlva a radioaktivitását is beméretjük.
Kérdezem, hogy Ön szerint eredményes lenne-e részünkről a tulaj felé a peres eljárásnak ebben az esetben? (A tulaj azt fogja mondani, nem tudott róla, nem az első tulajdonos.)
Ez rejtett hibának minősül-e?
Az "átverésnek" véleményem szerint nagy szerepe van az ingatlanirodának is, velük szemben lehet-e valami követelésünk?
Köszönettel válaszát.
Tisztelettel
Alma
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-31
Tisztelt Kriszta!
Az esélyekről nem tudok felelősséggel nyilatkozni, de a szerződés tévedés (esetleg feltűnő értékaránytalanság) címén történő megtámadása reális és racionális lépésnek tűnik.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Renáta 28241 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-08-30
Üdvözlöm.Nekem 2 kérdésem lenne.Az egyik hallotam olyanról hogy ha valaki több generáció óta egy lakhelyen él és lakik akkor ha a saját ingatlanjára jelzáloghitelt vesz fel az állam vagy az önkormányzat ad valamennyi vissza nem fizetendö támogatást. ez érdekelne elöször hogy ha ez igaz akkor miként, hogyan, mennyit adnak?
A másik kérdésem meg hallotam egy olyat is hogy ha valaki saját ingatlannal rendelkezik arra vehet fel kamatmentes hitelt 1500000 ft-ot.Ez valoban igaz?És ha igen számit e ha a ház már meg van terhelve jelzáloggal és ha nem gond akkor kézbe adják a kamatmentes hitelt vagy a kölcsön összegét csökkentik vele amivel meg van terhelve az ingatlan vagy lehet választani.Mihamarabbi válaszát elöre is köszönöm.
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2008-09-06
Kedves Renáta,

én egyikről sem hallottam.

Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

tivadar 28238 számú kérdéseBékés2008-08-30
Tisztelt ügyvédnő!
nő!2006évében kölcsön adtam egy illetőnek 2.700.000,ezer ft-ot .A pénzösszegett a mai napig nem tudta megadni ,,Lett belőle birósági ügy ,,majd a tartozó ingatlanjára végrehajtást inditványoztunk,,2008 tavaszán az( önnálló birósági végrehajtónak )fizettünk 80.500fr-ot és még kellett fizetni 78.500-ot ,hogy a végrehajtást elinditsa. A végrehajtásra sor nem került mivel ,hogy mi a kölcsönadók leállitottuk,azzal az indokkal,hogy az adós intézi a hitel felvételt valamilyen banknál és megadja a tartozását .Végülis a problémát magunk közt elintéztük a napokban .Az ügyet leállitottuk .Az ügyvédnek 337.500-ft kell fizettnünk arra hivatkozva,hogy egyszer lezárta az ügyett kérésünkre ,de mi újból elinditottuk Valóban 2-tő éven belül történt egy ilyen esett.Laikusok vagyunk ilyen téren lehett,hogy ennyibe kerül egy ügyvédi költség ,a csek a kezünkben van már csak a kifizetésre vár.
Az ügyvéd a mai napon azt is mondta,hogy a végrehajtónak fizetni kell még kb. 200-300ezer forint pénzösszegett az ügy lezárásáért.

Szeretném öntöl ,Tisztelt Ügyvédnő választ kapni ,hogy valóban kell nekem még fizetnem valakinek (végrehajtónak) mikor már az ügyvéd az ügyett véglegesen lezárta ,végrehajtásra nem került sor a végrehajtó nem is volt a helyszinen egyszer sem. Kezdetben kifizettük a végrehajtónak fen emlitett 2-tö csekken a nagy összegett. Kötelezett vagyok e neki a v.hajtónak
fizetni még ezután.
köszönettel,, Tisztelt Ügyvédnőnek

2008.08.30
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2008-09-02
Tisztelt Cím!

Az ügyvéd az ügyvédi munkadíj igényét ügyvédi megbízási szerződésre kell, hogy alapozza, melynek része kell, hogy legyen az ügyvédi munkadíj. Amennyiben nincs ilyen ügyvédi megbízás, akkor az ügyvéd nem tudja alátámasztani, hogy mi alapján lép fel Önökkel szemben igénnyel. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtó köteles díjjegyzéket kiállítani a munkadíj követeléséről, mely pontosan tartalmazza, hogy mi alapján igényel díjazást. Amennyiben az adós a végrehajtási eljárás alatt önként teljesít, tehát, a fizetése nem a végrehajtási eljárás eredménye volt, akkor a végrehajtást kérő viseli a végrehajtási költségeket. Idézem a törvényt:

Vht. 34.§(5) Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a megyei bírósági végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.
40. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.

14/1994. Korm.r. 21. § (1) A végrehajtó a végrehajtási ügy érdemi vagy ügyviteli befejezésekor, meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a cselekmény elvégzését vagy elvégeztetését követően az általa felszámított munkadíjról, költségtérítésről, behajtási jutalékról és az őt esetleg megillető egyéb összegről díjjegyzéket állít ki, amelyet a feleknek, végrehajtási kérelem elkészítése esetén a kérelmezőnek kézbesít. A díjjegyzéknek tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a díjfelszámítás ellen végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni.

A fentiek alapján a végrehajtó díjkövetelése ellen a díjjegyzék kézbesítése utáni 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet a bírósághoz előterjeszteni. A díjjegyzéket a végrehajtó az Önök jogi képviselője részére kézbesítette.

A 32/2003. IM rendelet szerint az ügyvédet a végrehajtási eljárásban a követelés értéke, azaz 2,7 mft. 5%-ának a fele illeti meg, ha a díjat a bíróság állapítja meg. Az összeg így 67.500.-Ft. Ezt csak tájékoztatásul írom, hiszen az Önök esetében az ügyvéd javára a bíróság nem állapított meg díjat, feltehetően a kolléga nem bírósági döntésre hivatkozik.






Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

Tímea 28232 számú kérdéseBudapest2008-08-29
Tisztelt Ügyvéd úr!

A kérdésem a következő: ha a kinézett ingatlan irodaként van bejegyezve, viszont lakásként van - és lesz - használva, a leendő tulajdonosnak számolnia kell-e esetleges plusz költségekkel a 10 százalékos illetéken kívül (pl. magasabb közüzemi számlák)?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Tímea!
Elvileg igen, hiszen más jellegű szolgáltatói szerződés megkötésére jogosult a tulajdonos.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Peter 28230 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2008-08-29
T. Cím!

Lehet kérni/kényszeríteni (pl. bírósági úton) a lakcímnyilvántartásban egy személy lakcím módosítását?
Pl. válás után az elköltőző személy a lakcímét nem módosíttatja. Csak azért, mert lehetnek ebből később problémák - ahogy hallottam.
Tehát ha a lakcímét nem módosítja valaki - azaz nem valós adat szerepel a lakcímkártyán -, akkor ezt kérheti a másik személy (igazi tulajdonos).

Péter

dr. Bai Mónika ügyvéd válasza2008-09-02
Tisztelt Péter!

Igen létezik ilyen. Ha a bejelentett ténylegesen nem lakik ott, és Ön ezt igazolja, akkor a helyi jegyző jár el .

Tisztelettel
dr. Bai Mónika ügyvéd
9021 Győr, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 50.
+ 36 20 3593147; + 36 96 618628;

baimoni@t-online.hu

Péter 28223 számú kérdéseHajdú-Bihar2008-08-29
Kedves Ügyvéd Úr!

Társasházi lakásban lakunk, és olyan problémánk van, hogy egy lakó folyamatosan áztatja a szomszédait. Már eláztatta az oldalsó, és az alatta lakó szomszédot is. Többször szóltak neki, a közös képviselő is, de semmit sem hajlandó tenni. A probléma odáig fajult, hogy immár a két szinttel lejjebb található teremgarázsban is megjelent a tőle származó víz. Saját vízórával nem rendelkezik, vízdíjat a közös költségen keresztül fizet. (illetve kellene fizetnie). Kérdésem, hogy milyen lehetősége van a társasháznak, hogy a lakót arra kényszerítse, hogy az elázás okát megszüntesse? Jogos-e közös határozattal, állagmegóvás miatt elzárni a lakó vizét?
dr.Rácsai Lajos ügyvéd válasza2008-10-17

Tisztelt Kérdező!

Szomszédjával kapcsolatos probléma kapcsán keresett meg levelével a napokban. Kérdésére az alábbi választ tudom adni:

A polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonjog gyakorlásának korlátja, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, mellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az Ön szomszédja által tanúsított magatartás nyilvánvalóan kimeríti ezt a keretet.
Ezen az alapon Ön birtokvédelmi igénnyel léphet fel.
A birtokvédelmet egy éven belül a jegyzőtől lehet kérni ( jegyző által hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani, az azt esetleg sérelmesnek tartó fél 15 napon belül fellebbezhet a bírósághoz).
Egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól lehet kérni a birtokvédelmet.

Szomszédjogi per keretében pedig követelheti, hogy a szomszéd a hiba okát szüntesse meg, illetve, ha ennek nem tesz eleget, a lakók az ő költségén szüntettessék meg azt.
Ezen túl követelheti az okozott kár megtérítését is.

Vízelzárással kapcsolatos kérdésére azt tudom Önnek válaszolni, hogy a víz, mint közüzemi szolgáltatás elzárása egy igen összetett dolog (sokkal összetettebb, mint például az áram megvonása). Abban az esetben ugyanis, ha a fogyasztó nem fizeti meg a díjat első lépésként fel kell hívni a figyelmét a további nemteljesítés következményeire. Ha a díjhátralékot ezt követően sem elégíti ki, akkor az eljárásba be kell vonni az ÁNTSZ-t is.
A vízhasználat az ÁNTSZ eltérő állásfoglalásának hiányában időben és mennyiségbe korlátozható ugyan, de teljesen el nem zárható, ugyanis a létfenntartáshoz, közegészségügyi, tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges vízmennyiséget biztosítani kell,
A fentiekre tekintettel véleményem szerint a víz korlátozása nem megfelelő eszköz, ugyanis hosszabb távon semmiképpen nem szünteti meg a problémát.

Amennyiben a konfliktust továbbra sem sikerül békés eszközökkel megoldani, mindenképpen azt tudom Önöknek javasolni, hogy jogaik védelme érdekében valamelyik birtokvédelmi eszközt vegyék igénybe( jegyző vagy bíróság).


Tisztelettel
dr.Rácsai Lajos ügyvéd
H-4025 Debrecen, Piac u. 1-3.
+36 52 432326
http://racsaidr.t-online.hu
racsaidr@t-online.hu

Marilona 28215 számú kérdésePest2008-08-29
Tisztelt Ügyvéd úr!

A fiam eladta a tulajdonában álló pátyi kertet és gazdasági épületet (eladási ár: 11 Mft). Fenti ingatlanon a szüleimnek és nekem volt haszonélvezeti jogunk egyenlő arányban. Kérdésem: hogy járunk jobban az illetéket illetően, ha mi fizetjük az illeték ránk haszonélvezőkre eső részét, vagy lemondunk róla a fiam javára és ő fizeti az ajándékozási és egyéb illetékeket. A szüleim 77 és 74 évesek, én 51 vagyok. Hallottam, hogy ebben az esetben a kor is fontos. Köszönöm válaszát, üdvözlettel Marilona
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Marilona! Ha az eladás már megtörént, akkor nincs választási lehetőségük, a szerződés szövege meghatározza, hogy miylen fizetési kötelezettségük van. Illetéket eladóként biztosan nem kell fizetni, esetleg adófizetés merülhet fel, de a haszonélvezeti jog megszüntetése kapcsán - és itt lenne fontos ismerni a szerződést - felmerülhet illetékfizetési kötelezettség is. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andrea 28214 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-08-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!

2007-ben vettünk a férjemmel egy 799 m2 területű, 2,92 AK tiszta jövedelmű szőlő és gazdasági épület megnevezésű ingatlant (0315/23. Hrsz).
Később szeretnénk ezen az ingatlanon építkezni, ami jelenleg erdővédelmi terület. A közvetlen szomszédunk telke viszont már építési terület. Az Ő kertje szomszédos a mi telkünkkel. Szeretném megkérdezni, hogy ha mi vásárolnánk tőle egy területet, akkor erre lehetne-e építkezni, ill. mekkora területet kellene tőle megvásárolni ahoz, hogy beépíthető legyen. A meglévő és a megvett terület így két teleknek fog számítani? Esetleg össze lehetne-e vonni a két telket?

Segítségét megköszönve.

Tisztelettel:

Andrea
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-09-02
Tisztelt Andrea!
Elméletileg a szomszédtól vett telekre építkezhetnek. Az hogy mekkora telket kell ehhez megvenni a település önkormányzatán múlik, mert ők állapítják meg a minimális telekméretet rendeletben, és az építési engedélyt is ők adják majd ki rá, ezért ezt ott tudja megérdeklődni. A két telek nem feltétlenül számít ilyenkor egynek (általában a leválasztott rész saját helyrajzi számot kap), de a két telek egyesíthető.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 5.
+36 42 402202

mail@drszegedi.hu

Béla 28211 számú kérdéseHeves2008-08-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Problémám nagyon hasonlít a 27912-es témában olvashatóhoz, bocsánatot kérek az új hozzászólásért, de eléggé sürget az idő.
Hatlakásos társasházunkra 2007. decemberében kaptunk lakhatási engedélyt, de a fővállalkozó sajnos volt olyan rutinos, hogy az elmaradt munkákra szóló hiánypótlás nem került feltüntetésre a határozatban. Számunkra a szigetelés volna a legfontosabb, három lakást érint az, hogy a ház egyik oldala teljesen szigeteletlen maradt, a szomszéd beleegyezésének hiányában. Az építési engedély kiadásakor ott még egy idős hölgy lakott, aki azóta meghalt, és a lánya, mint örökös vette át a helyét. Ő kerek perec megtiltotta, hogy a szigetelés elkészítéséhez a telkét igénybe vegyék, enélkül viszont még alpinisták sem vállalják be a megoldást, akik ráadásul jóval a tervezett ár fölött dolgoznának.
Néhány a szomszéd érvei (és a mi ellenérveink) közül:
- ő nem járult hozzá egy ekkora ház felépítéséhez (néhai édesanyja valószínűleg igen, különben fel sem épülhetett volna)
- az építkezés komoly károkat okozott a házában, csökkentve az eladási értékét (azóta nem vizesedik a háza, amióta a miénk elég mély alapozása elvágta a talajvíz útját arrafelé; ha megvenném, és felújítanám azt a házat, amúgy is dózerrel kellene kezdeni...)
- megrepedt egy fala az építkezés miatt (a háza tufakő, előfordulhat, hogy a csökkenő vizesedés, jobb száradás repedést okozott, de senki sem látta ezt az építkezés előtt, vagyis vagy repedt volt, vagy nem)
- megrongálták a tetőt (a tetője felújított, vakolat-törmelékek hullottak rá, amiket akár le is tisztítunk, egyébként hibátlan)
- az építők teleszemetelték a kertjét (hajlandók vagyunk minden építési hulladékot, szemetet eltakarítani, ez nagyjából egy-két vödörnyi törmelék, és csikk)
- alpinisták is csak kétnaponta, személyes jelenléte mellett, és csakis a "légtérben" dolgozhatnak (ilyen vállalkozó nincs, és muszáj legalább egy alsó állványt felállítani)
- békéltető testület, bíróság elé is mehetünk, akkor sem enged (a békéltetőt már kezdeményeztük, úgy néz ki, hiába, jelezte, hogy el sem jön)
Az önkormányzat széttárta a karját (küldtek neki egy kérelmet, majd kiszálltak), mivel sehol nem szerepel az elmaradt munkák hiánypótlása, a fővállalkozó abszolúte nem törődik az egésszel (beleértve a többi hiány pótlását is), mi pedig végignézhetjük, ahogy a vakolatlan, nyitott ÉK-i fekvésű fal miatt penészedik a belső oldal, és vadonatúj házunk évente annyit veszít az értékéből, mint a szomszéd ház reális vételára összesen. A megnövekvő fűtési költségekről (emelkedő gázár mellett) nem is beszélve, amit aztán végképp nem tudunk senkivel megtéríttetni.
Kérem (kérjük) az Ügyvéd Urat, hogy ha van megoldási javaslata, azt szíveskedjen megosztani velünk, különben pereskedhetünk, míg a két ház közül az egyik össze nem dől.
Előre is köszönjük.
dr.Boros László ügyvéd válasza2008-09-04
Tisztelt Béla! Csak a 27476 sz. hozzászólásra írt válaszomat tudom megismételni: "Véleményem szerint azt kell megvizsgálni, hogy fennállnak-e a Polgári Törvénykönyv 107. §-ban leírt szükséghelyzet feltételei. "Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet." Ha igen, de a tulajdonos mégsem hajlandó tűrni a háza tetjére történő állványozást, peres úton lehet kötelezni erre." Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Péter 28185 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-08-28
Egy faluban lakom Kom-Eszt. megyében. Idén júniusban behívtak az önkormányzathoz. Közölték velem, hogy buszmegállót fognak létesíteni a főúton lévő családi házam elé. Elém tettek egy néhány mondatos nyilatkozatot, írjam alá, adjam beleegyezésemet. A többi érintett már aláírta. Azt mondták, ha nem írom alá akkor is lesz buszmegálló, csak később tudják kivitelezni, de ennek nem örülnének. Némi gondolkodási idő után aláírtam, mint a többi érintett. Már másfél hete nem tudunk az ingatlanunkra autóval beállni. A távolabbi szomszédnál parkol három autónk. A mindennapi munkába járáshoz szükségesek. Azt szeretném kérdezni, hogy ez jogszerű? A buszmegálló építése során a lakóingatlan teljes széltében egy leállósávot hoztak létre. Két szobánk ablaka nyílik rá, kilenc méter van a busz és az ablak között. Érte-e értékcsökkenés az ingatlanunkat? Nem kellett volna bennünket tájékoztatnia az önkormányzatnak a jogainkról? Én mondtam nekik, hogy nem szeretnék ilyen családi házban lakni, adjanak helyette bárhol a faluban egy másikat. Azt mondta a polgármester, nincs tulajdonukban.
Tisztelettel Péter.

A google dobta ki ezt az ingatlanjogi tanácsadó oldalt
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2008-08-29
Kedves Péter,

az ügy részleteinek ismerete nélkül pontos választ nem tudok adni.

Általánosságban azt tudom mondani, hogy ha azt mondták, hogy Ön nélkül is kivitelezhető, csak később, akkor az valószínűleg úgy van (bár ez sem biztos).

Hogy jogos-e a buszmegálló építése, szintén nem tudhatom, illetve azt sem, hogy Önt megilleti-e pl. kártérítés emiatt. Egyébként nyilvánvaló, hogy a buszmegállóval értékcsökkenés éri az ingatlanukat.

Sajnálom, hogy kedvezőbb választ nem adhattam.


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Lídia 28177 számú kérdéseVas2008-08-27
Tisztelt Ügyvédnő!

Most épül a házunk, amelyre még nincs használatbavételi engedély, szülőknél lakunk. Gyerekünk októberi születését követően kb 1 hónapon belül lesz meg a használatbavételi engedély.
A kérdés az lenne, hogy a gyermek megszületésekor az új házunk címe megadható-e állandó lakhelyként a gyereknek, mivel a háznak van rendes lakcím-nyilvántartó szerinti címe (Korábban már volt a telken egy ház csak elbontásra került - ingatlan nyilvántartás szerint most beépítettlen terület)
Köszönöm válaszát!
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2008-09-01
Kedves Lídia!Álláspontom szerint igen, de ha felhívja az Okmányirodát, ők biztosan tudnak válaszolni Önnek.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

MAriann 28169 számú kérdéseBudapest2008-08-27
T. Ügyvéd úr!

Lakáseladás előtt állunk! (napok kérdése)
Én 3/4 részben két lányom negyed részben tulajdonosok. Vagyis: 1/8-uk van fejenként. Egyik lányom 16 éves, kiskorú.
Kérdésem a következő: Törvényes e az, ha a kk. lányom 1.8-ad tuladonának értékét a becsült ingatlan értékéből (49 milka)számítják ki, míg a másik lányom tulajdoni hányadának értékét már a kapott vétel árból(45 milka) számítják ki.. s ezért, bár ugyanakkora a tulajdoni hányaduk, mégsem egyező az értékük?
A vételárból, vagy a becsült értékből kell e kiszámítani a k.k. tulajdonos tul.hányadának értékét? Mivel már túlestünk egy ingatlan eladáson és értékbecslésen, és ott a vételárból számították ki a két lányomra vonatkozó értéket, én úgy gondolom, hogy a vételárból kell számítani. Ha ez valóban így van, szeretném tudni az erre vonatkozó pontos jogszabály számát. Hogy tudja védekezni a vevőm és ügyvédjével szemben.

Köszönöm, maradok tisztelettel: Mirjam
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Mariann!
Alapvetően a vételár arányos részére tarthat igényt a lánya. Viszont: tekintettel arra, hogy kiskorúról van szó, ezért a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulására is szükség van/lesz, amely viszont az adó- és értékbizonyítvány alapján fogja megadni vagy megtagadni a hozzájárulás megadását. Annak egyébként nincs akadálya, hogy a felek megállapodásuk szerint eltérjenek a tulajdoni hányad szerinti megosztástól, amelyre itt annál is inkább szükség lehet, ha az adó- és értékbizonyítvány esetleg magasabb értéket fog meghatározni, mint a szerződéses vételár.
Jogszabályi hivatkozást nem tudok küldeni, de a fentiek talán elegendő támpontot adnak az eladás során.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Erika 28137 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-08-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Azt szeretném megkérdezni Öntől, milyen fizetési kötelezettség terhel az alábbi esetben. Férjemmel 19 éve vagyunk házasok, 12 éve közös tulajdonunkban van egy kb. 8-9 millió Ft értékű panellakás 1/2, 1/2, tulajdoni arányban (hitelmentes). A közeljövőben elválunk, úgy beszéltük meg a férjemmel, a lakásban lévő tulajdoni részéről lemond az én javamra. Azt szeretném megkérdezni, milyen címen lenne ezt célszerű "lepapírozni", hogy minél kevesebb illetéket kellene befizetnem.
Előre is köszönöm a válaszát.
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-08-28
Tisztelt Erika!
Házassági vagyonközösség megszűntetése az ilyenkor használt jogcím.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3.
30-289-2889
mail@drszegedi.hu

Katalin 28124 számú kérdéseBudapest2008-08-25
T. Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő: 1996-ban házat vásároltunk (férj+feleség) de a házat közös lányunk nevére irattuk (a magas örökösödési illeték miatt). Mi (szülők) haszonélvezeti jogot tartottunk fenn. Házasságunk közben megromlott, válópert indítottam. Rokkantnyugdíjas vagyok, munkát nem kapok. A férjem és a gyermekem nem akarják a házat eladni, elköltözni pedig nem tudok. Havi 30000 Ft nyugdíjból pedig nem tudok még albérletbe sem menni. Egyetlen kiút volna számomra a ház eladása, amit csak tulajdonosként tudnék kikényszeríteni. Van-e lehetőség - visszaszereznem a tulajdonomat, - 30 év munkáját - akár peres úton is? Válaszát köszönöm!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Katlin!
Nem látok erre lehetőséget, jelenleg csak a lakás birtoklása és használata illeti meg, egyéb megoldás csak közös megegyezéssel képzelhető el. Az ajándék visszakövetelése elvileg ugyan lehetséges, de csak nagyon szűk feltételek szerint, és nem látom biztosítottnak, hogy a bíróság az Ön számára kedvezően döntene.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gábor 28115 számú kérdéseBudapest2008-08-24
Tisztelt Nagy Úr!

A "Gábor 27948 számú kérdése" kérdésemre köszönettel megkaptam a választ. A második válaszában az "egy éven belült" egy naptári évnek (2008-12-20), vagy 365 napnak értelmezzem (2009-07-28).

Köszönettel:
Gábor
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-30
Tisztelt Gábor!
Nem naptári év, hanem 365 nap!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása






Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.










Cimkefelhő:
kölcsönszerződés adatai iratminták zálogjog ajándékozási illetékmentesség ajándékozási illetékkedvezmény ügyvéd polgári per öröklési illetékkedvezmény adásvételi szerződés adatai tartási szerződés adatai közös tulajdon kereset ingatlanok birtoka öröklési szerződés adatai öröklési illetékmentesség társasházakról



Ingatlan - Add el magad