ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Kovács Attila 27627 számú kérdéseVas2008-07-29
Tisztelt Ügyvédnő!

Az utcában, ahol lakom a következő szabályok vannak. A ház szabadon álló, vagy a telek bal oldalhatárán, az utcafronti kerítéstől beljebb 9 -10 m-re, azaz 9-10 m mély előkertet elhagyva épthető. A jobb oldali szomszéd, a bal telekhatárára építette a házát, az előkert kerítés fala pedig falazott kerítés. (Vagyis az én jobb oldali telekhatárom az utcafronti kerítéstől nézve: 9-10 m falazott kerítés , majd ezt követi a ház fala közvetlenül)
Az esővíz elvezetéssel kapcsolatban a szomszéd megoldása a követkető:
A ház sarkán lefolyó csatornáját átvezette az én telkem felére, a csatorna az én telkem felől van rögzítve a kerítése falán, az én (leendő) utcafronti kerítésemen van kivezetve az utcára. (Mindez fentről lefele átlóban a 9-10 mes kerítésen). A cső vége az utcán elvileg vissza van fordítva az ő irányába, ((( de nagy esők esetén mindkettőnk járda réászét áztatni fogja. )))Remélem ha az utcafronti kerítésem elkészül, nem vagyok köteles lyukat hagyni a szomszédom lefolyó csatornájának. Ettől függetlenül kérdezem, rögzíthet e bármit is a saját kerítése szomszéd felőli oldalán, vagyis az én telkem felől. Kötelezhető e arra, hogy az esőcsatornáját kizárólag a saját telkén belül vezesse ki, vagy köztes megoldásként elvezetheti e a saját kerítése tetéjén, végig a háztól az utcafrontig.
Köszönettel
Kovács Attila
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2008-08-04
Tisztelt Uram, kedves Attila! Vannak helyi rendeletek, amelyek pontosan leszabályozzák a megoldásokat. Így van, ahol Ön köteles a vízelvezetést tűrni, van, ahol nem.Azt tanácsolom, az illetékes építésügyi hatósággal beszéljen.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

János 27625 számú kérdéseKomárom-Esztergom2008-07-29
T.Cím!
Hány évig kell művelnem egy mezőgazdasági szántó földterületet (nem az én tulajdonomban lévő)ahhoz hogy azt elídegeníthessem(térítés mentessen).Milyen eljárás ,igazolás,stb.kell a végrehajtásához? Kihez forduljak elintézés ügyébe?
Válaszukat előre is köszönöm.
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2008-08-09
Kedves János,

ha az elbirtoklásra gondol, akkor ingatlan esetében 15 évig kell azt sajátjaként szakadatlanul birtokolnia. Amennyiben ezt megteszi, a bíróságtól kell kérni (elbirtoklási) perben a tulajdonjog megállapítását.

Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Edit 27601 számú kérdéseNógrád2008-07-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!


2003-ban, szüleink halála után, egy 600 NM-es telken levő 150 NM-es családiház eladását terveztük.

2004-ben egy potenciális vevő érdeklődött az Önkormányzatnál a beépithetőségről. Ekkor tudtuk meg, hogy egy tömbrehabilitációs terv alapján az ingatlan épitési tilalommal van terhelve.

Az érvényben levő LXXVIII/1997 Tv. értelmében 2004 nyarán irásban kértük ay ÖK-tól az ingatlan megvételét ill. a három év letelte után az ingatlan kisajátitását.

A határidő leteltéig az ÖK vételi ajánlatot nem tett, igy a Közigazgatási Hivataltól a kisajátitást kértük.
2008 áprilisi ÖK közgyűlés arról döntött , hogy az ingatlant nem sajátitja ki, ellenben kezdeményezi a korlátozás felülvizsgálatát, mivel ezt már nem tartja indokoltnak.

Kérdéseim

1, Meddig tartható az ÖK részéről ez a köztes állapot.Van-e záros, Tv.ben előirt határidő a folyamat lezárására ?

2,Milyen kártéritési kötelezettsége van az ÖK-nak, amikor a tulajdonost elzárja az (elmaradt)eladási ár hasznából ?( elmaradt kamatjövedelem)

3,Milyen kártérités illet meg az 5 éve lakatlan-eladatlan ingatlan állagromlása miatt ?

4,LXXVIII/1997 Tv 30 § (4) bek. szerint, ha a megvételre vonatkozó megállapodás 3 éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátitani.
Jelen esetben az ingatlan megvételre történő felajánlása után közel 4 évig semmiféle intézkedés nem történt az ÖK részéről, majd a közgyűlési határozat a korábbi korlátozást semmissé teszi . Jól értem-e azt , hogy az ÖK határozata felülirhatja a Tv.-t. ?
A tulajdonost milyen kártérités illeti meg a kényszerhelyzet miatt? Illetve milyen jogorvoslat?
dr.Czudar Sándor ügyvéd válasza2008-07-29
Tisztelt Edit!

A hatósági eljárások ügyintézési határidejét – ha egyéb jogszabály másképp nem rendelkezik – a Ket. határozza meg. Az általános ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 30 nap. (Egyes eljárási cselekmények a határidőbe nem számítanak be.)

A kártérítés minden esetben viszonyítás kérdése, aminek alapja egy korábbi, korlátozás nélküli, valamint egy jelenlegi korlátozás szerinti forgalmi érték különbözetében határozható meg. A kártérítés összege mindig bizonyítás kérdése, ha a felek között nincs megállapodás, szakértői vizsgálat útján határozható meg a forgalmi érték különbözete.

A jogszabályi hierarchia folytán önkormányzati rendelet nem írja felül a törvényt, az a törvényi rendelkezéssel ellentétes nem lehet.

Amennyiben az eljáró szerv határozatot hoz, a jogorvoslati lehetőséget a törvény biztosítja. Amennyiben az eljáró szerv a határozathozatalt elmulasztja vagy jelentős késedelemmel teljesíti és ezzel okozati összefüggésben kárt okoz, ellene - a kár érvényesítésének eredménytelensége esetén - peres eljárás kezdeményezhető.

A lakatlan ingatlan állagának megóvása a tulajdonosok kötelezettsége, az állagromlásból eredő értékcsökkenést a hatóságra csak abban az esetben lehet áthárítani, ha az jogellenes magatartásukra visszavezethető.

Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy a korlátozás fenntartása mellett kártalanítást fizet, annak évi mértéke a mindenkori forgalmi érték 5%-át nem haladhatja meg.

Megjegyzem ugyanakkor, hogy az Ön által leírt adatok hiányosak, ugyanis nem állapítható meg, hogy a korlátozás elrendelésére az öröklést megelőzően vagy azt követően került-e sor. Ha előtte, akkor önök már korlátozott (így vélelmezhetően csökkent forgalmi értékű) ingatlan tulajdonjogát szerezték meg, ami felveti: keletkezett-e egyáltalán kár.
Másrészt ha a korlátozás az ingatlan értékesíthetőségét nem akadályozza meg, e vonatkozásban sem terjeszthető elő alapos kárigény.

Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031

sandor.czudar@czudarugyved.hu

Róbert 27591 számú kérdéseBudapest2008-07-27
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Adott 2 lakás egy 41 és egy 70 nm-es. A kisebbik lakás teljes egészében az én tulajdonomban van. A nagyobbik lakás 3/4 része az én tulajdonom 1/4 része édesapám tulajdona. A nagyobbik lakáson édesapámnak özvegyi haszonélvezeti joga is van. Én a nagyobbik lakásban élek élettársammal, apám a kisebbikben. Szóbelileg úgy állapodtunk meg természetesen, hogy ő tartja fent a kisebbiket, mi a nagyobbikat. Sajnos mostanság megromlott köztünk a viszony. Ha kárt okozna (pl. elázik miatta az alatta élő szomszéd) nekem kell vállalni a felelősséget vagy neki? Ha rezsihátralékból kifolyólag terhelés keletkezik a kisebbik lakáson és úgy adódik, hogy elárverezik, akkor én köteles vagyok e édesapámat beengedni a nagyobbik lakásba? Nem szeretnék vele még egyszer egy fedél alá kerülni. Megpróbáltam rábeszélni hogy csináljunk két szerződést, amelyben ő lemondt az ő részéről és a haszonélvezetről, cserébe megkapja a másik lakást térítés nélkül, de nem hajlandó eljönni ügyvédhez.

Válaszát előre is köszönöm!


Üdvözlettel: Róbert
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-28
Tisztelt Róbert!
Pedig az lenne a jó megoldás... egyébként a tartozások okán az Ön ingatlana vagy ingatlanrésze is veszélybe kerülhet...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

hamon ági 27585 számú kérdésePest2008-07-26
Tisztelt Ügyvéd Ur kőszőnőm előző válaszát de még egy kérdésem lenne. a házunk iker ház és sajnos olyan szerencsétlenül épült hogy a háloszobánk mellet van az ő konyhájuk ezzel még nem is lenne probléma ha nem zavarnának folyamatossan ők nyugdijasok mi aktiv dolgozok vagyunk hajnali 4-orakkor kelünk a szomszédaim este folyamatossan szinte 5- percenként kapcsolgatják a villanyt egésszen éjfél-1 oráig hétvégén sem tudunk pihenni mert akkor már 6-orakkor rádiot halgatnak és megakadályozzák hogy legalább hétvégén kipihenjük magunkat sajnos már éltem a lehetőséggel hogy birtokháboritás miatt a jegyzőhőz fordultunk de nem tőrtént semmi nem szivessen jelentgetek más gondunk is van de nem tudunk pihenni mit tudnánk tenni mert sajnos ahogy a jegyző eddig sem tett semmit igy félő hogy most sem fog biztos vagyok benne hogy amit csinálnak az szándékos éppen ugy mint a nővény le-nem vágása mert ő kőzőlte hogy ő a telkén azt csinál amit akar előre is kőszőnőm a válaszát Ágnes
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-28
Tisztelt Ági!
Sajnos ez olyan kérdés, amelyet ugyan rendez jogszabály - a Ptk. - de sokkal inkább a normális együttműködés keretében kellene megoldást találni. Ha nem tudnak ilyet elérni, elvileg nincs akadálya egy bírósági pernek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

János 27578 számú kérdéseBudapest2008-07-26
Van egy tele, azon 2 épület. Az önkormányzatnál a helyszínrajzon az egyik épület lakóháznak, a másik pedig gazdasági épületnek van jelölve.
Igaziból mind a két épületben laknak már vagy 40 éve. Lehetséges mindkét épületet lakóháznak nyilváníttatni? A tulajdoni lapon csak ennyi van: "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület".
A tulajdoni lapon rajta kellene lennie külön az épületeknek?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt János! A tulajdon lap így is "jó" lenne, az átminősítésről viszont csak a helyi önkormányzat építési osztálya tud nyilatkozni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

margit 27566 számú kérdéseBudapest2008-07-25
Tisztelt Ügyvéd úr !
Egy telekhatáron álló ház bővítése és felújítása során a telek határ falánál az alap az eredeti helyén maradt, de a falakat egyenesbe hozva, és hőszigetelő vakolattal bevakolva kb 6 cm -el bentebb nyúlik a lábazat felett a szomszéd telkére. Most ő sérelmezi és kártérítést követel, mert szerinte ezt lebontathatja. Mi felajánlottuk, hogy a telek többi részén a sérelmezett terület többszörösét átadjuk, de ők azt mondják nekik nem kell terület a sérelmüket pénzzel szeretnék kárpótolni. Mennyit lehet ilyenkor kérni? Sajnos a használatbavételi engedély még nincs meg, abba még beleszólhatnak. A fal építésemásfél éve történt, és most amikor kész van a ház, jöttek elő a problémával.

Köszönöm válaszát
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt Margit!
A szomszédnak jogos az álláspontja, akár telekrészben, akár pénzben kötnek megállapodást, azt közös megegyezéssel alakíthatják ki, ennek hiányában pedig bírósághoz fordulhat a szomszéd, amely majd a helyben szokásos telekárak szakértői viszgálata utn alakítja az Önök fizetési kötelezettségét.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Mónika 27553 számú kérdéseBudapest2008-07-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdéseim a következők:
1. A tulajdonos beleegyezése nélkül a haszonélvezők eladhatják az ingatlant?
2. Ha nem, mi a helyzet abban az esetben, ha a tulajdonos kiskorú? Kinek a beleegyezését kell kérniük.

Köszönöm válaszát,
Mónika

dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt Mónika!
1. Nem.
2. A törvényes képviselőét és a gyámhatóságét.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Fejszák Attila 27535 számú kérdéseBudapest2008-07-23
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségét:
Felsőtárkányban a várhegy lakókertben szeretnék építési telket vásárolni kb 4M-5M forint értékben, viszont a szabad telkek elég nagy területüek és értékűek.
Az eladó felajánlotta, hogy 1 telken akár 2-en is osztozhatnánk, de én személy szerint nem igazán preferálom az esetleges osztatlan vagy osztott közös tulajdont. Időben és pénzben mennyi lehet ha egy nagy telket két telekké osztannánk külön tulajdoni lapra téve.
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel:
Fejszák Attila
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt Attila!
Költségben 100-200 eFt sávon belül megvalósítható a megosztás, időben pedig 2-3 hónap alatt bonyolítható le.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Csaba 27531 számú kérdéseNógrád2008-07-23
Tisztelt ügyvéd úr!

mekkora egy teleknek a maximális beépíthatősége?
megvan-e ez %-ban határozva,mennyire lehet beépíteni?
dr.Czudar Sándor ügyvéd válasza2008-07-23
Tisztelt Csaba!

Egy adott telek beépíthetőségének százalékos mértékét az érintett település helyi építési szabályzata határozza meg azzal, hogy a szabályozás nem lehet ellentétes az OTÉK (25.§), mint háttérjogszabály rendelkezéseivel, amely - többek között - a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határát rögzíti.
Ha nincs HÉSZ az adott településen, akkor az OTÉK rendelkezése az irányadó.

Tisztelettel
dr.Czudar Sándor ügyvéd
2660 Balassagyarmat, Rákóczi u. 13.
+ 36 35 500031

sandor.czudar@czudarugyved.hu

Péter 27525 számú kérdésePest2008-07-23
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Jelen kérdésemmel kapcsolatban már régebben érdeklődtem Önnél, de most újabb problémák merültek fel. Tavaly májusban halt meg apai nagymamám, akit sajnos nem ismertem, mivel szüleim pici koromban elváltak, édesapám és családja pedig nem tartotta a kapcsolatot velem. Én tavaly előtt kezdtem keresni őket, apámat nem találtam, így nagymamámat kerestem meg, akivel telefonon vettem fel a kapcsolatot, szerettem volna meglátogatni, de ő elzárkózott előle, őtőle tudtam meg, hogy édesapám már akkor 10 éve eltűnt, ők sem tudnak hollétéről, állítólag semmit. 2007. májusában nagymamám meghalt, amikoris apám nővére megkeresett, hogy apám után én lennék az örökös, amit le is adott a közjegyzőnek. Nagymamámnak egy lakótelepi lakása és takarékkönyve volt. A hagyatéki eljárásra engem nem hívtak be, nagynénémtől tudom, hogy apámat halottá kellett nyilváníttatni, amit ő tett meg, (később megtudtam, nem ő lett volna az illetékes). A bíróság több hónapi procedúra után halottá nyilvánította a 11 évvel ezelőtti eltűnési dátummal. A bíróság értesített a hivatalos halottá nyilvánításról. Ezek után felkerestem az esztergomi Önkormányzatot, ahol perceken belül kiderült (mivel az ügyintéző belenézett az országos adatszolgáltatásba), hogy apám ez év március 27-én valóban meghalt Bp.en hajléktalanként. Kérdezem, ezt nem lehetett volna előbb megtenni? Az ügyintéző szerint így az illetéket 2x kell megfizetnem, egyszer apám után, majd nagyanyám után. Kérdésem az lenne valóban így van-e? Ügyvédet nem tudok fogadni, mivel elég rossz anyagi körülmények között élek családommal, én keresek egyedül, feleségem GYES-en van, az ő pénze nagyon kevés. Feleségem szüleinél lakunk, nagyrészt ők is tartanak el bennünket. Nem tudom van-e valami lehetőség az illetékmentességre, vagy legalábbis csökkentésére. Egyébként a lakásból nagynénémék amit lehetett elvittek, úgy tudom nekem ugyanolyan jogom van az ingóság feléhez mint neki. Most megint hónapokba kerül mire elkezdődik ténylegesen az ügy. Nekem meg egy csomó plusszköltségem lesz. Felkerestem egy ügyvédet, aki díjmentesen adott tanácsot, szerinte a közjegyző is és a bíróság is törvénytelenül járt el több dologban is. Véleményem szerint miattuk kell többet fizetnem, nembeszélve arról, hogy plusszba rohangálhatok Esztergomba, ez nem kevés pénzbe kerül, mivel ilyenkor munkáltatómtól sem kapok fizetést. Őket nem lehet felelősségre vonni utólag? Remélem elég érthetően írtam le kérdéseimet, várom mielőbbi válaszát.
Köszönettel: Péter
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt Péter!
Ennyi információ alapján nem tudok korrekt választ adni, elképzelhető, hogy a hatóságok tévedtek vagy jogszerátlenül jártak el, de egyelőre az ellenkezőjét sem tudom kizárni. Szintén hasonló a helyzet az Ön lehetsőégei kapcsán, az előzőek tisztázása után tudnék megoldásokat felvázolni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Pál Sándor 27521 számú kérdésePest2008-07-23
5 éve eladtunk egy házat ingatlanközvetítőn keresztül. Az új tulajdonos eladta az ingatlant annak a közvetítőnek aki az ingatlanunkat értékesítette. A házaspár az eladás után mindenféle indokkal pereskedést kezdeményezett velünk szemben. A közvetítő eladta az ingatlant. A jelenlegi tulajdonos ( akivel jó kapcsolatot ápolunk )egyszer már beengedte az igazságügyi szakértőt, most ismét kapott a bíróságtól egy végzést. Ebben a bíróság kötelezi Őt, hogy engedje be a szakértőket és azt bontanak amit akarnak és majd csinálják vissza valamikoraz eredeti állapottal egyenértéküre. Ez lehetetlen a szineltérések miatt, a kőburkolat nem kapható stb.
A házat a mostani tulajdonos el szeretné adni, mert túl nagy a kölcsön. De így, hogy mindenhol javítások lesznek lehetetlen lesz eladni, őket olyan kár éri ami nem potólható. Kérem adjanak tanácsot.
Köszönettel:Pál Sándor
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt Sándor!
A bírósági kötelezésnek eleget kell tenni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Lili 27511 számú kérdésePest2008-07-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi ügyben kérem szíves segítségét.
A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál - a körforgalmú csomópont építési engedélyezési eljárásban - mint az ügyben érintett ügyfél a 14/60 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa veszek részzt. A NKH-nál több alkalommal írásban és személyesen is kifogásoltam az eljárás törvényességének a hiányát, ugyanis a csomópont terve átfedi ingatlanunk jogi határát.A beruházás 182,28 fm hosszúságban közvetlenül, védőtávolság nélkül az ingatlanom határára épülne meg, mely a területünk igen nagymértékű értékvesztésével járna.

Az NKH ennek ellenére kiadta az építési engedélyt, mely ellen fellebbezéssel élek. A fellebbezési illetéket igen magas összegben 126,450.-Ft-ban határozta meg.
Mint érintett ügyfél és nem mint az építés engedély iránti kérelmező veszek részt az eljárásban, ezért ezt igen magasnak tartom, hiszen jövedelmen igazoltan 28.000.-Ft.

Kérem szíves tájékoztatását, hogy milyen törvényi hivatkozással lehet az illetékmentességet kérni ez ügyben.

Tisztelettel: Lili
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-26
Tisztelt Lili!
A fellebbezési illeték megfizetésére - mint érintett ügyfél - köteles, a kötlségmentességre az alábbi jogszabályhely vonatkozik:

Költségmentesség
159. § (1) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az
eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet
engedélyezhet.
(2) A költségmentesség az eljárási illeték, az igazgatási szolgáltatási díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli
teljes vagy részleges mentességet jelenti.
(3) A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtásieljárásra
terjed ki.
(4) A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve
megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható.
(5) A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról, továbbá a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról
szóló végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(6) Törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet részére is megállapíthat.
(7) Az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az
egyetemleges fizetési kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve, ha egyébként költségmentességben
részesült.

A fellebbezés mellett méltányossági alapon is kérheti a döntés megváltoztatását, bár ennek sikere sem bizonyos.
A fellebbezés elutasítása esetére peres úton kártalanításra lehet jogosult.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Dunó 27506 számú kérdéseBékés2008-07-22
Tisztelt Ügyvédnő!

Haszonélvező halála után fennmaradt közüzemi tarozásokat (vízdíj, csatornadíj) ki kell-e fizetni a tulajdonosnak? A vízóra a haszonélvező nevén volt, a haszonélvező után nem maradt semmi vagyon.
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2008-07-22
Tisztelt Cím!

A haszonélvező által hátrahagyott tartozásért valójában a haszonélvező örökösének kellene helyt állnia, ha volt mit örökölni a néhai után. A Békés Megyei Vízműveknek van egy olyan "jó" tulajdonsága, hogy aláírat a tulajdonossal egy olyan iratot, akkor is, ha a vízóra nem a tulajdonos, hanem például a bérlő nevén van, amely szerint tartozás esetén a tulajdonos fog helyt állni végső soron. Nem csodálkoznék, ha az Önök esetében is lenne egy ilyen irat. Ha van, akkor a tulajdonos nem tud kibújni a fizetési kötelezettség alól. Ha nincs, és Önök nem akarnak fizetni, és kikötik a vízórát, akkor az újra bekötés költsége valószínűleg nem olcsóbb, mint a vízdíjtartozás, és ezért célszerű megfizetni a tartozást. Csak akkor éri meg kiköttetni és újra beköttetni a vízet, ha ennek költsége kevesebb, mint a haszonélvező tartozása.


Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

József 27502 számú kérdésePest2008-07-22
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémám van a szomszéddal: a kaukázusi juhászkutyájukat szabadon tartják és közöttünk csak egy drótszövetes kerítés van. A kerítés közelébe nem lehet menni, mert a kutya támad. A szomszéddal mindezt próbáltam megbeszélni, de ő nem hajlandó ezen változtatni.Kijelentette, ha nem tetszik csináljunk mi egy másik kerítést. Tudom, hogy egy ekkora kutyának terület kell(bár előző 3 évben kennelben volt),de a két kisgyermekünket nem merjük kiengedni az udvarra felügyelet nélkül, nehogy valami baj történjen. A szomszéd erre úgy reagált, hogy "mi neveljük rosszul a gyereket azért fél a kutyától, a nagymamánkat meg azért nem szereti mert gyorsan mozog."
Panaszt tettünk az önkormányzatnál, kijött a jegyző asszony, odament a kerítés közelébe és a következő pillanatban már rohant is el, mert a kutya rátámadt. Ezután megkezdődött a birtokvédelmi eljárás.
A kérdésem az:
1. Van-e esély arra,hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen?
2. Ha én csináltatom meg a kerítést, hogy teljesen biztonságos legyen, lehet-e kötelezni a szomszédot arra, hogy ő is beleinvesztáljon.
Válaszát előre is köszönöm! József
dr. Nagy Zoltán válasza2008-07-23
Tisztelt József!
1. Van. A megindított eljárás is eredményre vezethet.
2. Igen, de csak akkor, ha a kerítés kiépítése az Ő kötelezettsége lenne.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:


Cimkefelhő:
cégjog ingatlanjog ingatlanhirdetés ügyvéd iphone speaker haine online drágaköves ékszer webdesign















Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása









Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.