ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Erika 27815 számú kérdésePest2008-08-06
T. Ügyvéd Úr!
Édesanyám demens beteg, az lenne a kérdésem, eladhatom-e a vidéki házát, ami régóta üresen áll. Ő itt van Érden, és én vagyok a gyámja. Tulajdoni viszonyok: 3/8 az én részem, többi Anyukámé. Valamint özvegyi jog van bejegyezve. Ez u.a. mint a haszonélvezeti jog? Az 5 év tul. jog már eltelt, ill. ez nekem öröklésből származik. Milyen utat kell bejárnom, hogy eladhassam, ill. milyen fizetési, vagy bármilyen kötelezettségeim vannak.
Köszönöm a fáradozását.
Üdv.:Sz. Erika
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-10
Tisztelt Erika! Az eladáshoz a gyámhatóság hozzájárulására is szükség lesz, egyébként az ingatlan eladható, feltéve, hogy az édesanyja lakhatása továbbra is biztosítva lesz a saját tulajdonú lakásában.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

GYURI 27813 számú kérdésePest2008-08-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
2002-ben örököltem egy lakóingatlant-kérdésem:ha eladom milyen fizetési kötelezettségem keletkezik.
Ezen ingatlanra jelentkezett érdeklődő aki felbecsültette a házat, mivel banki hitelre kívánná megvásárolni, -kérésem ellenére sem volt hajlandó szerződést kötni a szándékáról( nincs semmilyen írásbeli szerződés), időközben jelentkezett egy másik vevő jelölt aki egy millióval többé volna hajlandó megvásárolni az ingatlant.Kérdésem - ha nincs írásban kötött szerződés akkor annak adhatom el aki többet fizet az ingatlanért? Aki hitelre kíván vásárolni attól kérhető-e foglaló? Válaszát előre is köszönöm Gyuri
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-10
Tisztelt Gyuri! Az eladás nyomán már nem lesz adófizetési kötelezettsége. A lakást jelen állás szrint annak adja el, akinek akarja, és a "hiteles" vevőtől is kérhet foglalót, hiszen a feltételeket a feleknek közös megegyezéssel kell kialakítani.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Horváth ferenc 27805 számú kérdéseBudapest2008-08-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az elműsök valami nagyfeszültségű kábelt meg egy trafóházat akarnak a telek szélére építeni. Ehhez kérték, hogy írjuk alá a papírokat. Valami két fajtát mutogattak. az egyikkel a kábelt csinálnák, erre azt mondták, hogy vezték vagy vezetési jog. A másikkal a trafót építenék. erre meg azt mondták, hogy szolgálati vagy szolgalmi jog. nem emlékszek mert apapírokat nem hagyták itt. Hát kérdezem én hogy ha nemakarom akkor is odatehetik ezeket a micsodákat. Még azt is mondták hogy egyezzek bele mert ha nem akkor a hatóság ugyis megengedi nekik. Hát akkor mért egyezek én bele ha úgyis megcsinálják. kérdeztem őket hogy aztán fizetnek e valamit érte. Azt mondták, hogy talán valamit tudnak adni de nem sokat.
Hát tessék mondani lehet ezt csinálni máma amikor demokrácia van? köszönöm a segítségét jó egészségetkivánok Horváth Ferenc
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-10
Tisztelt Ferenc!
A tervezetek ismerete nélkül nem tudok nyilatkozni, de az ELMÜ-söknek részben igazuk van, van bizonyos joguk ilyen jellegű korlátozásra mások ingatlana kapcsán.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Sándor 27804 számú kérdéseBudapest2008-08-06
Tisztelt Ügyvéd Úr,

Nemrég vásárolt lakásunk tűzfalán fennmaradási engedélyel rendelkező ablak található. A szomszéd építkező úgy kapta meg az építési engedélyt, hogy bevílágító nyílást kell hagynia az ablak mellett, viszont ezt nem teljesítette. Szóban megállapodtunk, hogy köztes megoldásként tetőbevilágítót szerel majd be.
Kérdésem az lenne, hogy ha egy kéttanús magállapodást írunk alá, nemteljesítés esetén ez a magánokirat elegendő a megállapodásunk érvényesítésére?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-10
Tisztelt Sándor!
Igen. Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Takács Gábor 27802 számú kérdéseSzabolcs-Szatmár-Bereg2008-08-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A következő a problémánk: a telkünk határán a két szomszéd felől kerítés van,ugye az útról nézve jobbról mi kerítettük el a telkünket,balról pedig az egyik szomszédunk. Az ő kerítése viszont,hát finoman szólva is egy nem túl esztétikus fakerítés (amely még mi felénk is van megdőlve),ezért mi felajánlottuk neki hogy mi azt elbontanánk,mert rontja a mi udvarunk látképét,és azt teljes mértékben saját költségünkön pótolnánk egy szilárd beton alapozású pala kerítéssel! Csak ő nem az a megértő típus,és nem igazán akar ebbe beleegyezni! Mi a teendőnk,megtehetjük azt hogy elbontjuk a kerítését,úgy,hogy akár nem is szólunk neki (mivel már többszöri felszólításra sem csinálta meg,ezért akarjuk inkább mi ezt megtenni), és ha mi saját pénzünkből felhúzzuk a kerítést az kinek a tulajdona lesz onnantól kezdve és ő megakadályozhat e minket a célunk elérésében?
Várom válaszát!Üdvözlettel: Takács Gábor
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd válasza2008-08-12
Tisztelt Gábor!
Ezekre a kérdésekre a válasz a települési önkormányzatuk által rendeletben elfogadott helyi építési szabályzat tartalmazza, melyről a jegyzőnél érdeklődhetnek. Főszabály szerint a
telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettôl az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni a kerítést.
A szomszéd engedélye nélkül a kerítést nem bonthatják el.
Tisztelettel
dr.Szegedi Zsolt ügyvéd
4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 5.
+36 42 402202

mail@drszegedi.hu

Tibor 27791 számú kérdéseBudapest2008-08-06
Tisztelt Uram!
A helyzet a következő.
Egy társasházban lakom, amelyben a beruházó értékesítette a szomszéd lakást. Az új vevő az én lakásomat is szerette volna megvenni. Megállapodtunk a vételárban, azonban mielőtt a szerződést aláírtuk volna, műszaki hibák jelentkeztek az új vevő lakásában, melyet a beruházó közel 2 hónap alatt sem tudott kijavítani. A szándék ugyan megvolt, de a hiba javításának a módját nem találták az említett 2 hónapban. Ennek következtében a vevő elállt vásárlási szándékától, ugyanis a szerződéskötés feltétele a hibák javítása volt, mely nem történt meg, és én 2,5 millió hasznontól estem el. Szerződést nem kötöttünk, csupán szóbeli megállapodás volt közöttünk.
Kérdésem, hogy érdemes-e jogi útra terelni az ügyet a beruházóval szemben, avagy sem?
Köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel: Tibor
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-10
Tisztelt Tibor!
Nem látok jó esélyt az Önt ért kár érvényesítésére sem a szomszéddal, sem az eladóval szemben.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Dani 27790 számú kérdésePest2008-08-06
Kedves Ügyvéd Úr,

a következő problémával fordulok Önhöz. Van egy telkünk, amelyet értékesíteni szeretnénk. Ugyanakkor a szomszédunk magáénak gondol ebből a telekből kb. 1/3-ad részt és meghatározott bizonyos összeget, hogy mennyire tart igényt a vételárból. Miután mi is magunkénak hisszük a telekrészt, egyezséget javasolt az ő ügyvédjük a bírósági herce-hurca elkerülése végett. Én úgy gondolom, hogy az a tisztességes, hogy a kérdéses telekrészre eső eladási ár fele illetné őket, fele minket. Ők fix összegben határozták meg ezt az összeget egy irreálisan magas eladási árhoz viszonyítottan. Ráadásul előre kérnek (még eladás előtt 2 MóFt-ot), a többit pedig eladáskor. Nekünk nincs félretett pénzünk egyrészt, másrészt mi van, ha nem tudjuk eladni a telket?
Sajnos nem tudjuk eladni az ingatlan,t amíg nem történik meg a megegyezés, de ez az időhúzás már szinte zsarolás!!. Mi albérletben lakunk több gyerekkel, mert nem tudjuk eladni a telket. Ráadásul a telek fenntartási költsége, a biztosítási díj évek óta minket illet. A költségeket (ügyvédi, telekrendezési,biztosítási stb.) nem kellene levonni az eladási árból és a tiszta hasznot venni alapul az osztozkodásnál?
És kérdem én, az eladáskor csak nekünk keletkezik adókötelezettségünk, ők pedig tisztán zsebre vághatnak többmillió forintot?
Hol itt az igazság? Meddig mehetnek el a zsarolásban és időhúzásban, és mit tehetünk mi?
Mielőbbi válaszát előre köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-10
Tisztelt Dani!
Elsőként tisztázni kellene, hogy a szomszédnak igaza van-e vagy sem. ha igen, akkor a megállapodás feltételeiben szabadon állapodhatnak meg. Ha nincs igaza, akkor pedig szabadon eladhatják az ingatlant. Megjegyzem, hogy az eladásnak most sem látom akadályát...
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

vonatka 27775 számú kérdéseBudapest2008-08-05
tisztelt ÜgyvédÚr!
Egy ingatlan problémám lenne, nem tudom tudna-e nekem segíteni!
Van egy 37 nm-es lakásunk vidéken, mely az én és öcsém tulajdona (adásvételi szerződésként) az öcsém kiskorú! A lakásban van 1 lakó, akit nem igazán neveznék albérlőnek, inkább önkéntes lakásfoglalónak vagy nem is tudom! Ez a személy 2 adásvételi szerződést irattatott velünk alá tavalyi évben, melynek nem tett eleget. Egyik szerződésben azt hazudta, hogy eladott ingatlanából 1,000,000 Ft saját önerője van, a fennmaradó 5,000,000 Ft-ot banki kölcsönből fedezné. Természetesen nem fizette ki gyik összeget sem. Második szerződésnél aláírta, hogy 1 hónap után 1 hónapos kötbért fizet, napi 5,000 Ft-tal ez levetítve 155,000 Ft, de ezt sem fizette! Mivel "elfelejtette" közölni, hogy bar-listás, amiről persze mindenki tudja, hogy nem kapnak ezek a személyek semmiféle kölcsönt, egyértelmű, hogy nem is írtuk volna alá a szerződést! Ez a lakás nekem állandó lakcímen, de szeretném az öcsémtől megvásárolni az ő tulajdonát, de amíg ez a személy benne tartózkodik, nem fogom. Úgy volt, hogy fizeti a rezsit, most 100,000 Ft körül van a tartozása, a héten még jönnek számlák; többször felszólítottam, hogy hagyja el az ingatlant, semmi köze hozzá, ha másnem a rezsi árát fedezi a bútora! Engedélyem nélkül bejelentkezett a lakásba állandó lakcímre!!! Szintén engedélyem nélkül lefestette a falakat, melyet Édesapámmal csináltunk 3 éve...Apukám sajnos nem él, tehát ő ezt a számomra eszmei emléket nem tudja milliárdokkal sem megfizetni! A fürdőszobából leszedte a csempét, rakott fel másikat, azzal fenyegetőzik, hogy én fizessem ki neki! De én miért fizessem ki neki, ha 1- nem engedélyeztem 2- nekem nem tetszik ez a burkolat 3- leócsárolta az egész lakást, hogy koszos, büdös, igénytelen! Most rosszabb a helyzet, mert a falak olyan színűek, melyeket ki nem állhatok, a festék le van kopva a falról, ráadásul foltos az egész fal, cigarettafüsttől lehet megfulladni! A gáztűzhelyet kidobta, közöltem, hogy hozza vissza az eredetit, mert az övét elviszi, nem is kell nekem, koszos az egész!
Mindig azt hazudja hogy 2 hét mulva utána 3 hét mulva lesz meg a lakás ára, de közöltem ha 10,000,000 Ft-ot adna készpénzben sem adnám el neki a lakást! Állandóan hazudgál, utóbbi időben vittünk fel érdeklődőket a lakásra, a száját húzza, vagy be sem engedi az érdeklődőket, hogy ez az ő lakása vagy ő veszi meg - de könyörgöm hadd döntsem el, hogy én kinek adom el a tulajdonomat, nemde?
Többszöri felszólításra sem hagyja el a lakást, kérdésem, hogy Ön szerint mit cselekedjek? Lehet, hogy rendőrségi ügy lesz belőle hétvégn, nem tudom! Vagy visszaköltözök oda és megunja! Vagy a bútorokat cserébe ne engedjem kivinni?
Kérem válaszoljon!
Előreis köszönöm a válaszát!
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-09
Tisztelt Anett!

Többféle megoldás elképzelhető, de korrekt választ csak az aláírt szerződések ismeretében mernék mondani. Azok alapján feltehetően a szerződésektől való elállás, és az ingatlan kiürítése iránt tett lépések merülhetnek fel reális lehetőségként.

Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Hörnyéki Lajos 27768 számú kérdéseBaranya2008-08-05
Tisztelt ügyvédnő !

A következő problémámmal fordulok Önhöz. Még 1992-ben megvásároltam az Önkormányzattól az akkor még bérlakásomat, amelyben jelenleg is lakom. Sajnos az adásvételi szerződésben a vezetéknevem első betüje hibásan szerepelt, amit én sajnos nem vettem észre és így került az ingatlan-nyilvántartásba. Szeretném ezt a problémát orvosolni, hiszen rengeteg probléma származhat a későbbiekben ebből. Kérdésem mi a teendőm.
Tisztelettel:
Hörnyéki Lajos
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd válasza2008-08-22
Tisztelt Ljaos! Személyi igazolványa, és lakcímkártyája másolatával kérjen írásban a földhivataltól kijavítást. Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7630 Pécs, Mohácsi út 16.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

János 27766 számú kérdéseHeves2008-08-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm válaszát a konzulátus ügyében. Az ajándékozás a két testvér között jönne végbe. A feleségem nővére ajándékozná át a feleségemnek vagy a lakást vagy az érte kapott összeget. A lényeg az, hogy eme családbarát istenadta demokráciában a legkevesebbet szeretnénk fizetni állam bácsinak, ezért keressük a lehetőséget, hogy miként lehetne a nővér szegedi lakásából számunkra egy egri lakás anélkül, hogy az eladási ár felét ki kellene fizetni az államnak!türelmét és válaszát köszönöm, tisztelettel, jános
dr.Boros László ügyvéd válasza2008-08-05
Tisztelt János! A hatályos szabályok szerint a lakóingatlan és a készpénz ajándékozása is illetékköteles, viszont az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) g) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Andrea 27764 számú kérdéseBudapest2008-08-04
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Öt éve, 2001-ben vásárolt garázsomat elcserélném értékkülönbözet nélkül a szomszédommal. Milyen illetéket, illetve adót kell fizetni az ügylet után? Egyáltalán, milyen költségek várhatók?
dr. Nagy Zoltán válasza2008-08-09
Tisztelt Andrea! értéktől függően adó- és illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet. A korrekt válaszhoz további információk lennének szükségesek.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Gyuri 27763 számú kérdéseBács-Kiskun2008-08-04
Tisztelt ügyvédnő!
Feleségemmel polgári perben állok alperesként,mert váláskor a vagyomegosztást nem tudtuk közös megegyezéssel megoldani.Milyen esetben kaphatok perköltség mentességet?A pert nem én indítottam el.
dr.Baksa Erika ügyvéd válasza2008-08-05
Tisztelt Gyuri!

Erre 2008. január 1. óta már csak kivételes esetben van lehetőség akkor, ha rendszeres jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a szokásos életvitelhez szükséges berendezési, felszerelési tárgyakon kívül egyéb vagyona nincs.

Idézem a Polgári perrendtartás vonatkozó részeit:

„84. § (1) Azt a felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:
a) illetékmentesség;
b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól;
c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.
(2) A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél számára teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást.
(3) A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azon költségeket, amelyeknek előlegezése alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétől függetlenül - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül.
85. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mindpedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki.
(2)
(3) Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.
(4) Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye - az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.
(5) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre; e személyek és az Európai Unió tagállamában bejegyzett külföldi jogi személyek, szervezetek perköltség-biztosíték letételére nem kötelezhetőek. A költségmentesség ebben az esetben a tárgyalásra történő utazás költségeire is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező.”


„86. § (1) A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is.
(2) A költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti.
(3) A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.
(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a tárgyi költségfeljegyzési jogra megfelelően alkalmazni kell.
87. § (1) A pártfogó ügyvédi képviseletet külön törvény szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
(2) A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával - megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a következő adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a) felek neve,
b) per tárgya,
c) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés,
d) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési időpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám).
(3) A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel szemben közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.”

Tisztelettel
dr.Baksa Erika ügyvéd
6000 Kecskemét, Rákóczi út 21.B
+ 36 76 479605

drbaksae@t-online.hu

marci 27761 számú kérdéseZala2008-08-04
Tisztelt Ügyvéd úr!
Köszönettel olvastam válaszát kérdésemre.
Én a KFT-nek vagyok 50%-os tulajdonosa nem a teleknek ,ezért sérelmezem a közvetlen hozzátartozók telkére való épitést.

Köszönettel:Marci
dr.Szűcs Vince ügyvéd válasza2008-08-04
Tisztelt Marci!
Sajnálom, hogy félreértettm a kérdését.
A helyzetre nem a jog ad megoldást, csupán a két 50-50 %-os tulajdonos MEGÁLLAPODÁSA lehet a járható út. Ha nincs megállapodás, az ügyvezető belátása szerint tehet a cégben bármit, s nemcsak ebben az ügyben.
Az építési hatóság az ügyvezetőt a kft képviseletére feljogosított személynek tekinti, ezért az Ön fellebbezését el fogja utasítani.
A társasági szerződés tartalmazhat az esetre rendelkezést, ennek hiányában patthelyzet van, nem tehet semmit, kivéve a kétséges eredményű bírósági keresettel való próbálkozást.
Esetleg lehetséges még a társasági szerződés bírósági keresettel valótámadása is, de erről információ hiányában bővebbet nem tudok írni.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd
8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 4/B.
+36 92 596979

szucsesd@t-email.hu

Ildiko 27751 számú kérdéseVas2008-08-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/ Nő!


2003-ban, szüleink halála után, egy 600 NM-es telken levő 150 NM-es családiház eladását terveztük.

2004-ben egy potenciális vevő érdeklődött az Önkormányzatnál a beépithetőségről. Ekkor tudtuk meg, hogy egy tömbrehabilitációs terv alapján az ingatlan épitési tilalommal van terhelve.

Az érvényben levő LXXVIII/1997 Tv. értelmében 2004 nyarán irásban kértük ay ÖK-tól az ingatlan megvételét ill. a három év letelte után az ingatlan kisajátitását.

A határidő leteltéig az ÖK vételi ajánlatot nem tett, igy a Közigazgatási Hivataltól a kisajátitást kértük.
2008 áprilisi ÖK közgyűlés arról döntött , hogy az ingatlant nem sajátitja ki, ellenben kezdeményezi a korlátozás felülvizsgálatát, mivel ezt már nem tartja indokoltnak.

Kérdéseim

1, Meddig tartható az ÖK részéről ez a köztes állapot.Van-e záros, Tv.ben előirt határidő a folyamat lezárására ?

2,Milyen kártéritési kötelezettsége van az ÖK-nak, amikor a tulajdonost elzárja az (elmaradt)eladási ár hasznából ?( elmaradt kamatjövedelem)

3,Milyen kártérités illet meg az 5 éve lakatlan-eladatlan ingatlan állagromlása miatt ?

4,LXXVIII/1997 Tv 30 § (4) bek. szerint, ha a megvételre vonatkozó megállapodás 3 éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátitani.
Jelen esetben az ingatlan megvételre történő felajánlása után közel 4 évig semmiféle intézkedés nem történt az ÖK részéről, majd a közgyűlési határozat a korábbi korlátozást semmissé teszi . Jól értem-e azt , hogy az ÖK határozata felülirhatja a Tv.-t. ?
A tulajdonost milyen kártérités illeti meg a kényszerhelyzet miatt? Illetve milyen jogorvoslat?

Köszönöm
dr.Kocsis Rita ügyvéd válasza2008-08-15
Kedves Ildikó! Először is: alacsonyabb szintű jogszabály magasabb szintűvel ellentétes nem lehet, így ÖK-i rendelet nem állhat ellentétben törvénnyel.Ettől függetlenül sajnos más esetben is volt rá példa, hogy ezt figyelmen kívül hagyták. Így már ez alapot adhat egy kártérítési igény érvényesítéséhez, mint mindaz, amit megkeresésében leírt.Ellenben azzal számolnia kell, hogy a tilalomnak oka volt, amelyet egy esetleges kártérítési perben fel is hoznának.Amennyiben pedig ez a bíróság álláspontja szerint megalapozott, Ön pervesztes lenne.Én azt tanácsolom, levélben keresse meg az ÖK-ot egy peren kívüli megegyezéssel történő kártérítés tárgyában.
Tisztelettel
dr.Kocsis Rita ügyvéd
9700 Szombathely, Puskás Tivadar u. 3.
+36 30 3331184
http://www.forcekft.hu
drkocsisrita@forcekft.hu

Ildiko 27750 számú kérdéseHeves2008-08-04
Tisztelt Ügyvéd Úr/ Nő!


2003-ban, szüleink halála után, egy 600 NM-es telken levő 150 NM-es családiház eladását terveztük.

2004-ben egy potenciális vevő érdeklődött az Önkormányzatnál a beépithetőségről. Ekkor tudtuk meg, hogy egy tömbrehabilitációs terv alapján az ingatlan épitési tilalommal van terhelve.

Az érvényben levő LXXVIII/1997 Tv. értelmében 2004 nyarán irásban kértük ay ÖK-tól az ingatlan megvételét ill. a három év letelte után az ingatlan kisajátitását.

A határidő leteltéig az ÖK vételi ajánlatot nem tett, igy a Közigazgatási Hivataltól a kisajátitást kértük.
2008 áprilisi ÖK közgyűlés arról döntött , hogy az ingatlant nem sajátitja ki, ellenben kezdeményezi a korlátozás felülvizsgálatát, mivel ezt már nem tartja indokoltnak.

Kérdéseim

1, Meddig tartható az ÖK részéről ez a köztes állapot.Van-e záros, Tv.ben előirt határidő a folyamat lezárására ?

2,Milyen kártéritési kötelezettsége van az ÖK-nak, amikor a tulajdonost elzárja az (elmaradt)eladási ár hasznából ?( elmaradt kamatjövedelem)

3,Milyen kártérités illet meg az 5 éve lakatlan-eladatlan ingatlan állagromlása miatt ?

4,LXXVIII/1997 Tv 30 § (4) bek. szerint, ha a megvételre vonatkozó megállapodás 3 éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátitani.
Jelen esetben az ingatlan megvételre történő felajánlása után közel 4 évig semmiféle intézkedés nem történt az ÖK részéről, majd a közgyűlési határozat a korábbi korlátozást semmissé teszi . Jól értem-e azt , hogy az ÖK határozata felülirhatja a Tv.-t. ?
A tulajdonost milyen kártérités illeti meg a kényszerhelyzet miatt? Illetve milyen jogorvoslat?

Köszönöm
dr.Boros László ügyvéd válasza2008-08-05
Tisztelt Ildikó! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a következő rendelkezéseket tartalmazza: "20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása ... érdekében az érintett területre ... építési tilalom ... rendelhető el.(2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni." Bármiféle kártérítési igénynek akkor lehet jogalapja, ha az önkormányzat nem a fentiek szerint jár el.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:



















Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása





Cimkefelhő:
ügyvéd haine online ingatlanhirdetés cégjog iphone speaker drágaköves ékszer webdesign ingatlanjog


Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.