ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
istvan 9524 számú kérdéseSomogy2006-01-03
Tisztelt ÜGYVÉD ÚR !
Kérdéseim a következők:
1.Előző szomszédom szobeli engedélyével rácsatlakoztam a telkén lévő szenyvizcsatornára de Ő közben eladta az ingatlanát és nem lett a szolgalmi jog bejegyezve, az uj tulaj pedig nem járul hozzá mert mondván csökkenti a tulajdonának az értékét Megegyezni nem tudunk, kb. 50.000 ft -om fekszik benne.Érdemes -e jogi utra vinni az ügyet.
2.Előző szomszédom engedély nélkül épitett közvetlen a melléképületem mellé kb két éve egy pincét (mivel lejtős a telek) a kitermelt földet pedig az uj tulajdonos ugy teritette el hogy megváltoztatta a talaj szintet , az egyik részen méter magasan elvette a földet közvetlen a melléképület mellöl hátrébb pedig ötven centivel megemelte a telket.A fő épületen repedés nyomai láthatok. Kérhetem -e hogy az eredeti viszonyokat állitsák helyre vagy kártéritést igényelhetek-e? Polgári peres utra van szükség?
3. A jó szomszédi kapcsolat valamint szóváltás hiányában hogy gondozhatom az épület melletti területem valamint tatarozás során miként kell eljárnom hogy beengedjen az udvarába ?
Tisztelettel várom válaszát, remélem a rövidre fogott kérdések rávilágitanak a lényegre.
Üdvözlettel : István
dr.Schneider Erzsébet válasza2006-01-03
Kedves István!

1. Jogi megoldás van, kérdés, hogy annak költségeit kívánja-e vállalni.
2. Az eredeti állapot helyreállítását a helyi jegyzőnél kell kezdeményezni. Csak utáni következik a polgári per.
3. Szintén a jegyzőnél kell bejelentést tennie, ha a szomszéd nem engedi be a területére.


Tisztelettel
dr.Schneider Erzsébet ügyvéd
http://www.foris.hu

Melinda 9497 számú kérdéseBudapest2006-01-02
Tisztelt Ügyvéd úr!
A villanypásztorra adott válaszát köszönöm, de egy kicsit még feszegetném a témát, mivel olyan helyzeteben vagyok, hogy birtokvédelmemre ez jelenthet megoldást. Tehát, ha a kereskedelmi forgalomban legálisan kapható olyan villanypásztort telepítek a kertembe, amelyet egyébként a mezőn (legelőn) a lovak, tehenek elkobórlásának megakadályozására is használnak -hiszen a mezőn sem lehet tudni, hogy esetleg egy arra csavargó személy beleütközik- és legfeljebb könnyű testi sértést okoz a betolakodónak, akkor használhatom legálisan a villanypásztort. Vagyis a lényeg: nem magam ácsolom össze és nem halálos mértékű áramot vezetek bele.
Másik kérdésem, hogy erre vonatkozó szabályozás létezik-e valahol, vagy csak a bírói gyakorlat szerinti eseti elbírálások léteznek a kérdés megítélésére?
dr. Nagy Zoltán válasza2006-01-03
Tisztelt Melinda!
Az első bekezdésben írtak megfelelnek a valóságnak, de fokozott óvatosságra inteném. A szabályozást a Ptk. adja meg, ezt a kérdést további részletszabályozás nem érinti.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

János 9458 számú kérdéseZala2005-12-29
Lakótelekhatárvitával kapcsolatos kérdésem lenne.A telek oldalkerítése a telkemen van, de nem pontosan a telekhatáron.A térkép szerint még az én telkemhez tartozik az oldalkeritésen túl is 10-60 cm-es sáv.A térkép szerint a telekhatár egyenes vonalú, de a kerítés nem teljesen egyenes vonalú. Én hiába mondtam a földhivatali szakembereknek, hogy a kerítés helyét ne mérjék be mert az nem a telekhatáron van,hanem a térképet vegyék alapul.Mit tehetek,hogy a keritésen túli 10-60 cm széles területsávom el ne vesszen, hogy ne módosítsák a földhivatali térképet a káromra?
dr.Szűcs Vince válasza2005-12-30
Tisztelt János!
A földmérők a legutóbbi térkép készítésekor felmérték a tényleges állapotot is, amit a kerítése vonala képez. Szóban nem elég közölni a kifogásait, írásban kell közölnie, de előtte célszerű megnézni a földhivatali térképet is mert előfordul, hogy nem is javították.Amennyiben igen, a földhivatal a beadványát köteles kivizsgálni és értesíteni Önt az eredményről. Adott esetben, ha a földhivatali határozatokat sérelmesnek tartja, bírósághoz is fordulhat a telekhatár térképi kijavításáért.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd

Julia 9426 számú kérdéseBudapest2005-12-27
T. Ügyvéd Úr!
A kérdésem a következő:
Van egy kertes ingatlanom, a kapubejáromat nem tudom rendesen használni, mert folyton a szomszédom vendégei elállják. Ha használni szeretném, át kell előbb csöngetnem, hogy szabaddá váljon. (Az ok, a szomszéd maga előtt nem gondoskodik parkolási lehetőségről, a szabad kapubejárónk jó lehetőségnek kinálkozik.) A vita helyett inkább segítenék magamon a következőképp.
Jogilag megtehetem-e azt, hogy a kapubejárómba egy betonba épített kulcsos rendszerű akadályt helyezek, amit csak én tudok lehajtani magamnak? Hogy ne kelljen a szomszédomtól elkéredszkedni vagy bekéredszkedni a saját kapumon. (nincs ezen az oldalon gyalogos forgalom, az út is jó széles)
Köszönettel:
Nagyné Komár Júlia
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-29
Tisztelt Júlia!
Önt az ingatlanának ezen részére vonatkozóan is megilleti - a jegyző vagy bíróság előtt kezdeményezhető - birtokvédelem joga. A védelem Ön által említett módja elvileg elképzelhető, de lehet, hogy enegdélyköteles, erről az építési osztály tud felvilágosítást adni.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

Melinda 9421 számú kérdéseBudapest2005-12-27
Tisztelt Ügyvéd úr!
Kérdésem az lenne, hogy megvédhetem-e ingtlanomat a kerítés tetejére szerelt, illetve a kerítésen belül a területemen húzódó villanypásztorral. Ha igen, milyen feltételek mellett? Milyen jogszabályok vonatkoznak erre az esetre?
Válaszát köszönöm: Melinda
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-29
Tisztelt Melinda!
Én nem javasolnám ezeket alkalmazni... inkább a jog legális(abb)eszközeit alkalmazza!
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

n.j. 9392 számú kérdéseBudapest2005-12-23
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Néhány éve hoztak egy törvényt a társasházban lakók nyugalmának védelmében.
Meg tudná adni a törvény számát?
Megítélése szerint a törvény alkalmas arra, hogy a felettem lakó által kb. 2 naponta koraeste, 1-1.5 órán keresztül okozott monoton zaj (mintha a szobáimban egy rossz állapotú hűtőszekrény működne), amely a falon enyhe, kézzel kitapintható rezonanciaként is jelentkezik, megszüntetésre kerüljön? /A zajt ténylegesen a kerékpárversenyre készülő lakó szobakerékpárja okozza!/
Ügyvédként lát esélyt a problémám jogi úton történő rendezésére? (Esetleg más törvény figyelembevételével?)
Válaszát köszönöm: Nagy József
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-29
Tisztelt József!
Az Ön helyzetében birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a fenti lakóval szemben. Ezt az önkormányzat jegyzőjénél vagy bírósági úton teheti meg.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

Györgyi 9352 számú kérdéseVeszprém2005-12-20
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A kerítéssel kapcsolatos lenne a kérdésem: B.kenesén van egy zártkerti ingatlanunk. Az oldalkerítést még a mi területünkre építettük. A szomszéd mellé egy tujasort telepített évekkel ezelőtt, közvetlenül a kerítés mellé. A fák akkorák már, hogy nyomják a kerítést, az ágak átnyúlnak a hálón. Ez évek múltán csak rossabb lesz. Van-e olyan jogszabály, hogy a kerítés mellett milyen távolságba lehet fákat ültetni, illetve kérhetem-e azt, hogy a kerítésnél nyírja rendszeresen.
Válaszát köszönöm, tisztelettel:

Fekete Györgyi
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-29
Tisztelt Györgyi!
A helyi építési szabályok meghatározzák a kért adatot, és a szomszéd kötelezhető is a sövény karbantarására, vagy azt Ön a szomszéd költségén is megteheti. A jelenlegi helyzetben még birtokvédelmi eljárásnak is helye lenne.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

Katona Andrea 9335 számú kérdéseBudapest2005-12-18
Tisztelt Ugyved ur!
A kovetkezo kerdessel fordulok Onhoz!
Tenyallas:
Tulajdonomban van 1 telek Pecelen s a helyi szabalyzat szerint a jobb oldali kerites kivitelezese az en feladatom. A jobb oldali szomszedom kenytelen volt megemelni (illegalisan magasan!)a haz alapzatat, ezaltal a telket is fel kellett toltenie. Napokkal ezelott felhivott, engedelyezem e a tamfal epiteset...Derult egbol villamcsapas, hiszen ezen a teruletem mindenhol sik vagy max 2%-os a telek lejtese...Megtudva a reszleteket, lojalitasomnak s kompromisszumkoto kepessegemnek hangot adva megbeszeltem vele egy hetfoi talalkozot, ahol a tovabbiakban szemelyesen akartam megbeszelni, hogyan is lehetne esztetikusan es jol megoldani ezt a kenyszerhelyzetet. Hetfon megerkezve a telkemhez, megdobbenve lattam, hol a tamfal mar keszen ugy, ahogy en nem akartam, aminek hangot is adtam a tf-ban s 100%-an az en telkemen megepitve!!! A masik problema, hogy 140 cm a legmagasabb pontja a tamfalnak, ami mar engedelykoteles, de ezt persze nem kervenyeztek meg, s mindez hangsulyozom az en telkemen s ami elmeletileg az en keritesem, amit nem is en epitettem meg es nem is tudtam rola...O kompromisszumot akar kotni, hogy "hallgassak", de hogyan es mikent, ha a kesobbiekben engem fognak megbuntetni s jogilag szetszedni?! A talpszomszedrol es a leendo baloldali szomszedrol nem is beszelve...Mit tegyek es hogyan, hogy ne egy eleten at tartson a harag, de jogilag tiszta maradjak?! Valaszat elore is koszonom, tisztelettel:Katona Andrea
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-28
Tisztelt Andrea!
Értem az ügy békés elintézéséhez fűződő érdekét, de ebben a helyzetben mégis valószínűleg az építés önkormányzathoz történő bejelentése lehet a megoldás. Ami megvalósult, feltehetően birtokvédelmi eljárást is indokolttá tenne.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

Péter 9328 számú kérdéseGyör-Moson-Sopron2005-12-18
Tisztelt Ügyvéd Urak!

A szomszédunkban többb kutyát tartanak. Az éjszaka és nappal is az ugatásukkal zavarják a nyugalmunkat.
(nem azért ugatnak mert jeleznek hanem csak ha úgy van kedvük és ez néha órkon át kisebb megszakításokkal)
Tiszteletteljes kérdésem mit lehetne tenni.

Mert a szép szó nem elég.
dr.Tibold Csaba válasza2005-12-21
Tisztelt Péter!

Szükségesnek tartom megvizsgálni, hogy a kutyatartó betartja-e az ebtartásra vonatkozó önkormányzati rendeletet, ha van ilyen. Az esetben is, ha betartja és akkor is, ha nem, birtokvédelmet kérhet a helyi polgármesteri hivataltól. Ha a birtokháborító körülmények több, mint egy éve fennállnak, akkor bíróságtól kérheti a birtokháborítás megállapítását és az attól történő eltiltást.

Tisztelettel
dr.Tibold Csaba ügyvéd

Tamás 9270 számú kérdéseCsongrád2005-12-14
Tisztelt Ügyvéd Úr!

A szomszédságunkban engedélynélküli autószerelés folyik,ami igen nagy zajhatásokkal és büdös kipufogógázzal történik amit a környékbelieknek kell elviselnie.
Közvetlenül a mi házunk fala alatt.
A szerelésre váró autókat pedig az útcán néha az út elzárásával tárolják.
Kérem tanácsát az ügy rendezésére.
dr.Óvári Judit válasza2005-12-14
Kedves Tamás!
Legegyszerűbb és legkézenfekvőbb az lenne, ha az önkormányzat felé élne egy írásbeli bejelentéssel. bejelentését a hatóság több aspektusból is meg tudná vizsgálni, adott esetben birtokháborításként vagy szabálysértésként is értékelhető lenne.
Mindenekelőtt azonban a szomszéddal való békés megbeszélést javasolnám, hisz lehet, hogy már ez megoldaná a problémát.
Ha nem, akkor az önkormányzati eljárás mellett az engedély nélkül végzett tevénységek körében az adóhatóság ellenőrzése is szóba jöhet.
Tisztelettel
dr.Óvári Judit ügyvéd
http://www.ovari.hu

Gergő 9176 számú kérdéseCsongrád2005-12-08
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Másfél éve vásároltunk egy kis téliesített nyaralót Szeged üdülőövezetében, állandó ottlakás céljából.A kis ház egyik oldala a telekhatáron van, a baj csak az, hogy a mellettünk lévő terület elhanyagolt, a talajszint is legalább 50 cm-rel lejebb van,és kb. 30cm magasan áll rajta a víz mostmár hónapok óta.Többször tettünk már bejelentést telefonon,de eddig semmi nem történt.A ház fala kezd vizesedni,és nem tudom kihez fordulhatnék. Kötelezhető a tulajdonos a telke renbetételére?
dr.Óvári Judit válasza2005-12-09
Tisztelt Uram!
Elsőként arra hívnám fel a figyelmét, hogy térjen át mindenféleképpen az írásbeli igényérvényesítésre. Ennek a bizonyítás szempontjából később nagy jelentősége lehet.
Másodsorban - bármilyen jogi eszközt vesz is igénybe - fontos, hogy a jelenlegi állapotot, vagyis a 30 cm vizet fotóval, videóval dokumentálják.
Emellett saját ingatlanuk állagromlásának érdekében minél hamarabb meg kell szüntetni ezt az állapotot, akár a költségek előlegezése mellett is.
Nem írt arról, hogy a szomszéd ingatlan tulajdonosával felvették-e már a kapcsolatot, feltételezem hogy igen, csak nem vezetett eredményre. Ha nem ismerné a tulajodnos pontos személyét, akkkor a földhivatalban ennek utána tud nézni.
Lehetne írásbeli bejelentéssel élni birtokháborítás miatt az önkormányzathoz, azonban ennek az eljárásnak a hatékonysága jelen esetben valószínűleg nem lenne elég.Itt ugyan köteleznék valószínűleg a birtokháborítás megszüntetésére a másik tulajodnost, de ha ennek nem tesz eleget előbb utóbb Önnek kell megcsináltatni a kármentést és utóbb behajtani a számlával igazolt indokolt költségeket.
Lehet egyből bírósághoz is fordulni elsődlegesen birtokháborítás illetve a Ptk. 100.§ -ban írt szomszédjog megsértése miatt, illetve ha időközben Ön elhárítja a problémát, akkor ezen költségek, mint kár megtérítése iránt. Ebben az esetben hasznos lehet, ha előzetes bizonyítással indul az eljárás, vagyis egyből kérni a szakértő kirendelését
a jogalap későbbi megállapíthatósága érdekében, majd a szakértő által javasolt módon azonnal saját költségen orovolni a problémát és a költségek behajtása iránt folytatni a pert. A költségek megtérülése valamilyen szinten garantált, hiszen a szomszédos ingatlan tulajodjogára végrehajtás vezethető jogerős ítélet birtokában.
A lényeg, hogy az ingatlan problémáját nem lehet halogatni, hiszen az további - akár visszafordíthatatlan - károsodást is eredményezhet.Azonnali kapcsolatfelvétel a másik tulajodnossal mindenképpen indokolt.

Tisztelettel
dr.Óvári Judit ügyvéd
http://www.ovari.hu

Péter 9149 számú kérdéseFejér2005-12-07
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A szomszédommal kialakult birtokvita(?) ügyében kérném segítségét. 2001-ben vásárolt ingatlanunkhoz közvetlenül tartozik egy kertrész, amely gyakorlatilag szántóföld. A volt tulajdonos még 1989-ben kimérette a belterületi határokat, s ezeket ki is jelölték: a belső kerítés sarokoszlopja és a kitűzőkaró, amely később ki lett cserélve egy vascsőre. (A földhivatali kitűzési vázlat meg is van.) Mióta megvettük ezt az ingatlant, azóta mondogatta szomszédunk, hogy nem az a belterület hosszirányban mért határa, hanem méterekkel "feljebb" van. Hiába mondtam neki, hogy a mi telkünk méretei lettek kitűzve, számomra teljesen mindegy, hogy az ő telke hosszabbb vagy rövidebb a miénknél, nem akarta megérteni. Gyakorlatilag az ő által vitatott rész, amelyet szorgalmasan használ, nem is a miénk, hanem az önkormányzaté. Itt megjegyezném, hogy a földhivatali térképeken az ingatlanok belterületi határának vonala párhuzamosan fut az utcafronttal, ezért a belterületek hosszúságban, mélységben egyformák, a m2- beli eltérések az ingatlanok változó szélességéből adódnak. Igazán akkor kerekedett ebből vita, amikor a novemberi szántáskor a vascsövet eltávolította, hivatkozva arra, hogy az "útban volt a traktornak". Ráadásul mintegy két méter szélességben átszántatott a mi részünkre is, a mezsgyén pedig kiásta a Szuezi-csatornát miniben. Ez ügyekben tett kérelmünket a jegyző érdemi kivizsgálás nélkül elutasította, mert szerinte a birtokláshoz való jogosultság is vitás, így a bírósághoz fordulhatunk. Nem értem, hogy miért vitatott a birtokláshoz való jogosultság és az átszántást miért nem kezelte a jegyző birtokháborításként? Visszaállíthatom magam az oszlopot volt helyére? Válaszát előre is köszönöm
dr.Fördős Péter válasza2005-12-12
Tisztelt Péter!

Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását! Ön a kidöntött oszlopot visszaállíthatja.




Tisztelettel
dr.Fördős Péter ügyvéd
http://www.drford.hu

Krisztina 9148 számú kérdésePest2005-12-07
Igen Tisztelt Ügyvédnő és Ügyvéd Úr!

Bocsánat, hogy ilyen részletesen írom le a helyzetet, de szeretnék családomat és önmagamat megvédve, a saját érdekeimnek megfelelően, ugyanakkor tisztességesen eljárni.
Lakástulajdonomat bútorozottan bérbe adtam. A Bérlők, saját elmondásuk szerint bérbeadott lakóingatlannal rendelkeztek akkor- mert utóbb azt mondák, hogy eladták az ingatlant.
A bérlők (szerződésben a házaspár mindkét fele feltüntetve bérlőként, családjuk többi tagja születési dátummal együtt felsorolva, mint együtt költözők) rendszeresen késedelmesen fizették a bérleti díjat. Most pedig egyáltalán nem fizetik ki. Az egyik szerződő Bérlővel, sem én, sem megbízottam, sem telefonon, sem személyesen nem tudunk kapcsolatba lépni A megbízottammal megbeszélt találkozókon nem jelenik meg. Üzenetre nem válaszol. A házaspár egyik fele, akit néha el lehet érni telefonon, mindig a másik félre hivatkozva, hogy ő intézi az ügyeket, és különben is neki nincs pénze, nem ad se választ, se pénzt, csak a családi problémáikkal traktál.
Az elmaradt találkozók után alkalmanként a párját felhívtam; legutóbb ezután a megbízottam telefonjára üzenetet küldött, hogy én a párját megsértettem …. (Közöltem, hogy a családi problémák nem tartoznak rám, semmilyen sértő, bántó szót, kifejezést nem használtam, nem fenyegettem, kértem, hogy a párja sürgősen jelentkezzen nálam, vagy megbízottamnál, hogy az elmaradást kifizesse, illetve megbeszéljük, mi legyen ezután.)
Ezt úgy értelmezem, hogy minden, a bérleti díj, illetve a hogyan tovább megbeszélésére irányuló próbálkozásomat zaklatásnak veszik.
Úgy döntöttem, hogy a szerződésünkre hivatkozva, mivel nem fizették meg a bérleti díjat, felmondást küldök tértivevényes levélben. A felmondási idő 30 nap.
Feltehetőleg a leveleket (mert az állandó lakcímükre és a bérlemény címére is küldtem) nem fogják átvenni.
Ha távoznak, előre láthatólag adósságot hagynak maguk után.

Kérdéseim:
Kell-e szóban is felmondanom annál a házastársnál, akit ha elérek, mindig kívülállónak tekinti magát, de a szerződésben Bérlőként szerepel?
Erőltessem-e a felmondás személyes átvételét? Ezt csak úgy tehetném, ha én, vagy megbízottam többször odamegyünk, becsöngetünk. Veheti-e ezt zaklatásnak? (A postázott felmondásról még nincs információm, mert a tértivevények még nem jöhettek vissza.)
Az ilyen személyes próbálkozáskor kellenének a pártatlan tanúk? Ki vállal el ilyet akár barátok közül, akár egy lakóközösségből? Senki. Esetleg mégiscsak lehet családtag?
Ha bebizonyosodik, amitől félek, hogy semmilyen módon nem veszik át, el kell-e újra küldenem, vagy elég próbálkozásnak számít, hogy egyidőben több címre küldtem el a felmondást?
Kérhetem-e majd rögtön a felmondási idő lejártakor, - tehát aznap, mikor a lakást át kell adniuk a Bérlőknek, és valószínűleg nem teszik meg, és be sem engednek, - a birtokvédelmet, az illetékes jegyzőnél?
Esetleg kérhetem-e máris a birtokvédelmet, ha látom, hogy nem vették át a felmondást? Ez ráutaló magatartás, hogy nem vesznek a szándékomról tudomást.
A birtokvédelmi kérvényhez mit kell beadni? (tulajdoni lap – friss legyen?-, szerződés másolat, tértivevények és felmondás másolata, közölnöm kell-e, hogy milyen tartozásaik vannak már, fel kell-e tüntetnem, hogy állítólag saját lakóingatlannal rendelkeznek?)
Mi a birtokvédelmi kérvény hivatalos formája, szövege?
Válaszukat és önzetlen segítőkészségüket előre is köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-12
Tisztelt Krisztina!
A szóbeli felmondás jogilag ugyan nem sokat ér, de nem árthat, ha tanúk jelenlétében közli - akár szeméylesen, akár telefonon.
Az, hogy kívülállónak tekinti magát, nem releváns. Mindenképpen szerződő fél.
A személyes átvétel megvalósulása "nem lenne baj", de a sikertelenül kézbeíestíeni kívánt levelek alapján már bírósághoz fordulhat akár a kiürítés, akár a bérleti díj elmaradás miatt.
Tanú családtag is lehet.
Birtokvédelmet kérhet a jegyzőnél, vagy - amennyiben Ő nem intézkedik - bírósági utat vehet igénybe.
Az eljáráshoz a felsolroltakat kell csatolni akérelemhez, de annak, hogy van más ingatlanuk, nincs relevanciája.
Nincs kötelező formanyomtatványa, a kérdése alapján úgyítélem meg, hogy a történteket és a kérését megfelelő formában le tudja majd írni, az megfelelő is lesz.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

György 9126 számú kérdéseBudapest2005-12-06
1/1-es tulajdonomban van egy XI. kerületi 55 nm-es panellakás, melyben a 12 éve meghalt feleségem édesapja él.Az öregúr 77 éves, kerekesszékben van, szociális munkások segítik.Sem haszonélvezeti joga, sem tulajdonrésze nincs az ingatlanon, csak ottmaradt...Engem nem enged be, beszélni sem lehet vele.Szeretném eladni a lakást, hogy a jelenlegi lakásomat tehermentasítsem a hitel alól.A humanitáson túl milyen jogok illetik meg a jogcím nélküli lakót.Számít-e egy esetlegesen lakottan történő eladásnál, hogy be van-e jelentve a lakásba, avagy sem.Van valami alapja arra, hogy pereljen, ha kilakoltatom, vagy máshová helyeztetném el? Milyen emberséges és jogszerű megoldást javasol, hogy a vagyonomhoz jussak?
dr. Nagy Zoltán válasza2005-12-12
Tisztelt György!
Bírósági utat igénybevehet a kiürítés iránt, tekintettel arra, hogy a használatának nincs jogcíme. Hasonló ok miatt Ön használati díjat is követelhet tőle - szintén bírósági úton... Azt nem tudja kizárni, h valamilyen jogcímen beperelje, de erre én nem látok jogos alapot.
Tisztelettel
dr. Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

Milán 9107 számú kérdéseZala2005-12-05
A keritéssel kapcsolatban érdeklödnék hogy nekem azt mondták:
2,1 vagy 2,5 m-ig NEM engedély köteles a kerítés. Akkor hogy van ez?

Elöre is köszönettel a választ:
Milán
dr.Szűcs Vince válasza2005-12-06
Tisztelt Milán!A kerítésépítés részletes szabályai: a telek határvonalain kerítés létesíthető.Az építésügyi hatóság a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni.Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva. Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.Üdülőterületen - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető. A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.
Tisztelettel
dr.Szűcs Vince ügyvéd

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:





Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.







Cimkefelhő:
iphone speaker ingatlanhirdetés webdesign haine online drágaköves ékszer cégjog ügyvéd ingatlanjog








Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása