ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
H. Zoltán 1589 számú kérdése2004-07-08
Tiszelt Ügyvéd úr!
Egy magántulajdonban lévő üzlethelyiséget szeretnék bérelni, amely egy többlakásos házban van. Az üzlet bejárata közvetlenül az utcafrontról nyilik teljesen külön a ház bejáratától és lépcsőházától, azokat nem érinti.
Az üzlet kereskedelmi tevékenységet folytatna (nem vendéglátó).
Kérdésem a következő:
Ahhoz hogy megkapjam az illetékes jegyzőtől a működési engedélyt a lakóktól be kell-e szereznem valamilyen engedélyt vagy hozzájárulást.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-07-11
Tisztelt Zoltán!
Amennyiben az ingatlan a társasházi alapító okiratban üzletként van nyilvántartva - tehát nincs szükség átminősítésre vagy rendeltetésváltoztatásra, úgy nem kell tulajdonostársi hozzájárulás.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Erzsébet 1575 számú kérdése2004-07-07
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Nemrég kerültünk egy olyan társasházba, ahol magán üzletek alkotják az egyes ingatlanrészeket.
12 éve üzemel, most már látható jelei vannak, hogy semmi felújítás, karbantartás nem történt, az egyes, utcára nyíló üzletek kisebb-nagyobb mértékben a saját részüket rendben tartják. Vannak azonban nem működő üzletek, amelyeknek környéke teljesen gondozatlan, és ápolatlan.
Volt kezdetben közös képviselő, akinek a munkájával sokan nem voltak megelégedve, mert nem egységesen és igazságosan kezelte még a közös költséget sem.
Sok egyet-nemértés következtében megszüntették a közös fütést, mindenki egyedi fütést, és külön vizórát szereltetett, és úgy gondolták innentől kezdve nincs semmi közös, megszüntették a közös képviselőt, szétosztották a közös pénzt, és van aki úgy véli, hogy ez már nem társasház, mert mindenki a saját ügyét maga intézi. Jogilag semmi intézkedés nem történt, az üzlet vásárlásakor az előző tulajdonostól régi iratokat kaptam, ami a társasházról szól, de ami igazából nem működik, én viszont tartok attól, hogy ez örökké nem fog következmények nélkül menni. Néhányan azért vagyunk, akik szívesen rendeznék az ügyeinket, hogy törvényesen működjünk, de vannak nem kevesen, akik ettől mereven elzárkóznak előle.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-07-11
Tisztelt Erzsébet!
A nevezett ingatlan - az elmondása alapján - egyértelműen társasház, ennek megfelelően alapító okirat és szervezeti- és működési szabályzat alapján köteles működni. Erről szükséges lehet tájékoztatni a tulajdonostársakat, ill. azok jogi képviselőit és ismételten fel kell állítani a működési szerkezetet és szabályokat.
tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Pete Attila 1561 számú kérdése2004-07-06
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Most vásároltam egy lakást, amely egy négylakásos társasház része. A társasház egy 1968-as alapító okirattal rendelkezik, Szmsz-el nem. A lakók 70 éven felüli nyugdíjasok - ezért anyagi forrásaik nincsenek. Az alapító okiratban megfogalmazottak nem kerülnek betartásra - pl. közös költség, felújítás, takarítás stb. Lehetőség van -e arra, hogy önkormányzati támogatást (XX. ker) kérjünk a 70-es években utoljára felújított házra, illetve a lakókat rábírni az alapító okiratban meghatározottak betartására. Végső soron kérhetem -e a társasházból kiválásomat?
Köszönettel: Pete Attila
dr. Nagy Zoltán válasza2004-07-11
Tisztelt Attila!
Az önkormányzati támogatások lehetőségéről érdemes lehet az illetékes önkormányzatnál érdeklődni, bár nem vagyok túl bizakodó - ismerve az önkormányzatok általános pénzügyi helyzetét.
A társasházi szabályok betartása ügyében bírósági eljárásokat (kötelezés, kártérítés) indíthat, de azok végrehajtása - pozitív döntés esetén - is nehézkes lesz. A társasházból való kiválás nem hiszem, hogy megoldaná a problémát. Amennyiben az egyes ingatlanok elkülöníthetőek, úgy talán igen, de ha nem, akkor a közös tulajdoni konstrukcióval sem lenne jobb a helyzete...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Ajtai Gusztáv 1549 számú kérdése2004-07-02
Tisztelt ügyvéd úr!
Egy társasházban lakom, ahol a közösképviselő leváltásra került. Az ő regnálása alatt a közöshasználatú helyiségeket lezárva tartotta, és kénye-kedve szerint engedett be bárkit is a tulajdonostársak közül.
A rendkívüli lakógyűlésen, melynek napirendi pontjában a felmentése is szerepelt a közösség az egyik általa zárva tartott helyiséget megszavazta az új közösképviselő irodájának. A régi közösképviselő tekintettel arra, hogy az alapító okiratban kerékpártárolónak lett feltüntetve közölte a tulajdonostársakkal, hogy a közgyűlésen hozott határozat érvénytelen, mert nem volt a 4/5 ös többség a szavazásnál.
A tulajdonosok többségének akaratával szavaztuk meg a helyiséget erre a célra, mivel a megválasztott közösképviselő nem ott lakik, és a közösköltséget kell valahol szednie. Az alapítóokitatot módosítani is akarja a lakóközösség a 2003 év CXXXIII törvényben leírt határidőig. A lakógyűlésen a helyiségek használatáról a tulajdonosok döntöttek, és annak megfelelően kívánják az alapítóokiratot módosítani.
Az a kérdésem, hogy a lakóközösség helyesen járt e el? Az alapítóokirat megváltoztatásához a jelenlegi törvény szerint szükséges e a 4/5.-ös többség? Mit lehet tenni, hogy az őskorban meghozott alapítóokiratban megjelölt közöshasználatú helyiségek funkcióját megváltoztathatjuk?
dr. Nagy Zoltán válasza2004-07-02
Tisztelt Ajtai Úr!
A régi közös képviselőnek - hacsak nem tulajdonos is - nincs már semmiféle joga nyilatkozni határozatok érvényessége kérdésében. Ha tulajdonos is, úgy megilleti ez a jog a társasházi törvényben meghatározott keretek között és módon.
A közös tulajdonú helyiségek használata tárgyában egyébként nem szükséges a 4/5ös szavazati arány, viszont az alapító okirat módosításához igen.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Erika 1536 számú kérdése2004-07-01
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az éves közgyűlésen elfogadtuk, hogy a társasház tetőszerkezetét felújítjuk. Határozatban rögzítettük a közgyűlés döntését. Megérkezett az árajánlat a vállalkozótól. A számvizsgáló bizottság - melynek az alapító okirat szerint csak véleményezési jogköre van, nem fogadta el arra való hivatkozással, hogy túl drága. Érkezett másik árajánlat is, azt is elutasították. Kérdésem az, hogy a számvizsgáló bizottságnak van-e joga akkor, amikor az alapító okiratban csak véleményezési jogkört kapott, valamint még azt a jogkört, hogy a 2oooo Ft feletti összeg kifizetésénél a számlát ellenjegyezniük kell. Köszönettel: Erika
dr. Nagy Zoltán válasza2004-07-01
Tisztelt Erika!
A kérdést meg is válaszolta, ha a számvizsgáló bizottság véleményezhet, akkor nem dönthet! Ez közgyűlési hatáskörbe tartozik.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd


VERCZ ISTVÁNNÉ 1518 számú kérdése2004-06-30
Olyan lakásban lakok öt éve, ahol lakásszövetkezet "müködik" az építés óta (1976 - 1977), változatlan formában. 36 lakástulajdonos van. A lakások teljesen önállóak. Néhány, köztük a mi lakásunk is teljesen független a többitől. Négy sorház szerű építményt kell elképzelni, melyek egyenként U alakban helyezkednek el egy osztatlan közös tulajdont képező területen. A középen elhelyezkedő lakások tetőszerkezetileg is egyediek, csak a garázsuk egyik falától indul a sorház. Közös anyagi teher nincs a lakásokon. Jelképes összeget fizetünk be évente a közösbe(720 - 2000 Ft/év). Ez a pénz összeg a közösképviselő díjazására, ill a közös fünyíró költségére fordítodik, az elmúlt időkben fenmaradt összeg közös pénzként szerepel. A fűnyirót kb. a lakók fele veszi igénybe, a többiek saját megoldást használnak. A terület használata az elmúlt években lakásonként kialakult, megjegyezném, hogy szépen rendbentartott mindenki háza körül. Az általunk megvásárolt ház előzö lakói, ill. többen évek óta nem fizettek a közösbe, mondván nincs tényleges közös teher. Mi fizetünk, bár értelmét mi sem látjuk. Elődeink ugynevezett adósságát nem fizettük be, mert a tgulajdonlap szerint tehermentes ingatlant vásároltunk. Most a terület közútját felújítani szeretné néhány család ez lakásonként előzetes becslések szerint közel 100 - 100 ezer forintot jelentene. Nekünk ez az összeg nem csökkenne, mert a közösben nincs megtakarításunk. A 100 ezer forint kifizetése előtt néhány kérdésünk lenne.
- Hol lehet utánna járni, hogy az adott út magán tulajdon-e, vagy a városé, mivel erre senki nem tud határozott választ adni a lakók mellentmondásokba keverednek?Megjegyezném, hogy pl. közvilágítás van az út mellett amiért nem fizetünk, de a csapadék elvezetésért sem.
- Milyen pályázatot, vagy árajánlatot kell kérni, ha ez az út a lakásszövetkezeté?
- Ki jogosult szavazást kezdeményezni ez ügyben, ill. döntést hozni.
- Ha valaki a lakók közül nem tud, vagy nem akar beszállni az út javításába milyen hátrányai származhatnak ebből?
Válaszát, hozzászólását megköszönném.
Tisztelettel.
Vné
dr. Nagy Zoltán válasza2004-07-01
Tisztelt Verczné!
A kérdések sorrendjében a válaszok:
1. Az ingatlanok jellegéről és tulajdoni viszonyairól az önkormányzatnál és az illetékes földhivatalnál lehet információt szerezni.
2. Nem igazán értem a kérdést, de feltehetően arra gondol, hogy megrendelőként a vállalkozó felé a lakásszövetkezet lép fel - aminek semmi akadálya - ill. lehetőség van önkormányzati, állami támogatások és pályázatok igénybevételére is, de erről részletesebb választ nem tudok adni.
3. A használatban korlátozhatja lakásszövetekezet, ami nem tudom, mennyire oldható meg...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Bako Mária 1501 számú kérdése2004-06-29
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházi lakásban lakom, amelyet 1995-ben alakított az önkormányzat. A társasházi alapító okiratban a főépület (69% tulajdoni hányad, 7 lakás) és az akkor még létező melléképület lakásai(41% tulajdoni hányad) is szerepelnek. Azóta a melléképületet lebontották, a főépületben 4 lakó tulajdonostársá vált 40% tulajoni hányaddal.
A főépületben egy önkormányzati lakás évek óta üresen áll, födémje aládúcolva, pincéjében víz áll.
Valószínűsíthető, hogy a ház egyik fala emiatt a lakás állapota miatt süllyed és reped.
Kérdéseim:
Milyen módon vehetjük rá az önkormányzatot, mint tulajdonost, az elhanyagolt lakás felújítására?
Mennyire jogszerű, hogy a nem létező lakások/lakók miatt a főépület felújításában nem vagyunk határozatképesek?
Van-e lehetőségünk (41% tulajdoni hányad mellet) ill. van-e kötelezettsége a főépület állagmegóvó munkáira a többség tulajdonosnak(önkormányzat)
Válaszát köszönöm.BM
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-29
Tisztelt Mária!
Nem teljesen látom át a problémát a megadott információk alapján, mivel én úgy gondolom, hogy itt egy társasház van, amelyet egységként kell kezelni.
Az önkormányzatot - és bármelyik tuladjonostársat - a közös tulajdon és a társasház szabályai szerint kell és lehet rábírni jogszabályi kötelezettségek teljesítésére, ill. ilyen teljesítésből fakadó költségek arányos megtérítésére.
Tiszteletetl
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Gundy György 1485 számú kérdése2004-06-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm a válaszát a társasház alapításával kapcsolatban. Az eredeti tervrajzhoz képest történt változtatásokhoz van változtatási alaprajz, műszaki leírás, illetve fennmaradási, használatbavételi határozat a kerületi tanács műszaki osztályától (1978-as), viszont azóta 2 könnyű szerkezetű kocsibeálló, valamint egy tégla építésű kerti tárolóhelység (2,5 m2-es) épült a közös kert a tulajdonosok által kizárólagos használatú részein.
Ezek nincsenek feltüntetve az alaprajzon csak a közös kert felosztásáról rendelkező megállapodáson (kézi rajz), ami a Házirend mellékleteként jelenik meg. Kell-e ezekhez az épületekhez engedélyezés (műszaki rajz, leírás, stb.) vagy elég a melléklet, amelyet mindenki aláírt? Kell-e biztosítani a többi 2 tulajdonos részére beállóhelyet, noha nincs tulajdonukba gépkocsi, illetve ha kell, akkor lemondó nyilatkozat a beállóról? Kell-e fizetni a beállók használatáért (közös kert), ha megállapodtunk a terület kizárólagos használatú felosztásáról?
Tisztelettel: Gundy György
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-28
Tisztelt Gundy Úr!
A meglévő épületekhez a társasház bejegyzéséhez nem kell engedélyezés, az más kérdés, hogy az építéshez és/vagy a fennmaradáshoz kellett volna.
Nem kell másoknak beálló-helyet biztosítani - és megváltani sem - ha megegyeztek a kizárólagos ahsználati jogokról.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Gundy György 1470 számú kérdése2004-06-25
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy osztatlan közös tulajdonban lévő 4 lakásos társasház, társasházi alapítás mellett döntött, aminek elkészítésével, mint közös képviselőt megbízott. Elkészült az Alapító Okirat ennek "elválaszthatatlan" része az SZMSZ + melléklete a Házirend.
Az AO bevezetője alaprajzot, változási vázrajzot, műszaki leírást és használatba vételi engedélyt említ mellékletként. Ezek a dokumentumok másolatban rendelkezésre állnak, azonban a földhivatal, mint új ingatlan nyilvántartásba vételi eljáráshoz az eredeti dokumentumokat kéri. Szükséges-e ezeket újólag beszerezni, esetleg újat készíttetni (1968 as építésű az ingatlan), a nyílvántartásba vételhez, vagy a földhivatalnak már rendelkeznie kellene ezekkel és csak a másolatot mellékeljem az iratokhoz?
Milyen egyéb okmányra van szükség a nyílvántartásba vételhez?
Válaszát előre is köszönöm,
tisztelettel Gundy György
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-25
Tisztelt Gundy Úr!
Tekintettel arra, hogy a társasház alapításához elkészített okiratokat ügyvédnek ellenjegyeznie kell, javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a leendő jogi képviselővel.
A jogerős engedélyekből nem szükséges újat beszerezni, a tervrajzot javasolnám megvizsgálni, hogy egyezik-e a jelenlegi állapottal, amennyiben igen, úgy a régi is felhasználható. Más okiratra - az ügyvédi meghatalmazáson kívül - nincs szükség.
tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd


G. Nandor 1469 számú kérdése2004-06-25
Tisztelt ügyvéd Úr!
Ha újonnan épült kétlakásos generációs családi házra van használatbavételi és építési engedély, lehet-e 5 lakásos társasházzá nyílvánitani? Az jogerős építési engedélyen 5 külöm bejárattal ellátott lakás van, és mindegyik rendelkezik a megfelelő közművel.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-25
Tisztelt Nándor!
Természetesen lehet. Alapító okirat, szervezeti- és működési szabályzat elkészítése és ellenjegyzése valamint ingatlan-nyilvántartáshoz történő benyújtása szükséges. Amennyiben további kérdései merülnek fel, vagy az irodánk a lebonyolításban lehet a segítségére, úgy kérem, hogy keressen...
Tisztelettel
Dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Tóth Attila 1456 számú kérdése2004-06-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Amennyiben megalakulna ez a 3 lakásos társasház, eddig még nem tulajdonos személy kaphatna-e tulajdont olyan formán, hogy kölcsönt vállal át?
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-24
Tisztelt Attila!
Ha nem is pontosan ilyen jogcímen, de meg lehet oldani. Viszont: tekintettel a kölcsönre és a feltételezhetően bejegyzett jelzálogjogra (esetlegs egyéb jogokra), érdemes tisztáznia pénzintézettel azt, hogy mihez adják hozzájárulásukat.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Tóth Attila 1455 számú kérdése2004-06-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
A 3 lakásos társasház elé sem gördíthetnek akadályt?
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-24
Tisztelt Attila!
Generálisan a társasház elé nem tehetik ezt...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Tóth Attila 1453 számú kérdése2004-06-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Két lakásos családi házban élünk. Az egyik lakás 3 szintes, tulajdonképpen 2 lakásból áll. A helyi rendelkezések nem engednek 3 lakásos házat, sem társasházat. Van-e mégis valamilyen jogi kapu, hogy a 3. lakás papíron is külön lakásként funkcionáljon? Lakhatási engedély van, az építési engedélyen pedig látszik, hogy a 3. is egy teljesen külön bejárattal rendelkező lakás.
Köszönettel: Attila
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-24
Tisztelt Attila!
Ha a helyi építési szabályok engedték az épületet az adott tartalommal (lakásszám, nagyság, stb.), akkor ennek társasházzá történő átalakítása elé már gördíthetnek akadályt, pl. azért sem, mert a társasház megalapításához nincs szükség építéshatósági engedélyre...
Amennyiben további kérdései merülnek fel, úgy kérem, hogy keressen...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Lipták László 1449 számú kérdése2004-06-23
Köszönön a gyors választ. Tehát forduljak jogi segítségért .
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-24
Tisztelt Lipták Úr!
Igen, véleményem szerint a kérdését ez a fórum nem tudja kezelni, tekintettel annak szerteágazóságára...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Lipták László 1448 számú kérdése2004-06-23
Tisztelt Ügyvéd úr ! Problémám a következő, melyben tanácsát kérem : 2 lakásos elméletileg osztatlan közös tulajdonú társasházban, megromlott szomszédi kapcsolatú viszonyban van édesanyám a társtulajdonossal, akivel jelenleg is tartó perben áll . Édesanyámékat pár évvel ezelőtt a szomszéd tulajdonostárs drótkerítés , vasoszlop , betonalap térelválasztással , a hozzájárulásuk nélkül kb a tulajdoni hányadnak megfelelelően elkerítette, így a közös telek gyakorlatilag megosztásra került . A per édesanyámék engedély nélküli -/az általuk elkülönitett /-számunkra általuk kijelölt területen történt tároló helység lebontása iránt , illetve az épület alatti közös pince megközelítése miatt ,ami csak a mi bejáratunk felől megközelíthető, folyik . A biróság a tulajdonos társ kérésére , mindennemű építési tevékenységtől eltiltotta édesanyámékat . Az épület az 1800- as évek végén épült . Állapota és tetőszerkezete elkorhadt, felújításra szorul. A munkálatok elvégzéséhez a társtulajdonos hozzájárulása szükséges . Tavaly édesanyám haszonélvezetével én lettem a tulajdonos . A szomszédot a jószomszédi kapcsolat visszaállítása érdekében felkerestem , az általuk kifogásolt engedély nélküli épületrészt elbontottam , a pincéhez jutásukhoz hozzájárultam , kulcsot kaptak a lejáráshoz . A tulajdonostárs , abban a szerencsés helyzetben van , hogy az "osztatlan" közös telkünk közvetlen telekszomszéd is ő , melyet vállalkozásra használ , így az elkülönitett telekrészt , amely a társasház közös tulajdonát képezné ,hozzácsatolta a vállalkozási magánterületéhez . A tulajdonostárs által birtokolt ikerház jellegű ingatlanrész lakás céljára nem alkalmas , nem is lakják, ( nincs víz , fűtés , szenyvíz elvezetés ! ) . Sajnos , mivel tulajdonostársak , szükségünk lenne a tetőfelújítási munkálatok elvégzéséhez a tulajdonostárs hozzájárulására . Ők nem kívánnak felújítani , arra számítanak , hogy az építéstől eltiltattak, ez által az épület állaga jelentősen leromlik és olcsón hozzájuthatnának a mi tulajdonrészünkhöz is. Szeretném a társasházi jogviszonyt megszüntetni , az épületrészünket a mai szociális , társadalmi viszonyoknak megfelelően , kulturált , esztétikus ingatlanná alakítani . A jelenlegi elkülönített résszel mi kieggyezünk , semmilyen követelésünk nincs , csak annyit szeretnénk , hogy mindenki egymás hátráltatása nélkül , emberi körülményeket tudjon a saját tulajdonú és használatú tulajdonrészén kialakítani .Kérdésem : Mekkora eséllyel kérhetjük a társasházi jogviszony megszüntetését , ha szomszéd ezt nem akarja ? A tetőfelújítás miatt ismét harcolni kell a bíróságon , ha a szomszéd ezt nem kívánja elvégeztetni ? Úgy érezzük csapdában vagyunk . Vagy van kiút ? Segítségét Előre is köszönöm . Tisztelettel : Lipták László. Email :liptak@c2.hu
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-23
Tisztelt Lipták Úr!
A kérdése meglehetősen átfogó problémát vet fel:
felmerülhetnek birtokvédelmi kérdések, megfontolandó a közös tulajdon megszüntetésének kérdése - akár per keretében is, a társasház megszüntetése is felmerülhet - bár az az elmondottak alapján nem feltétlenül jelentene gyógyírt a problémára, stb.
Mindezekre tekintettel én azt javaslom, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy jogi képvislővel, aki az ügy összes körülményeit megismerve tud kidolgozni egy megoldási javaslatot, ill. annak megvalósításában is részt tud venni...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:




Cimkefelhő:
cégjog ügyvéd haine online iphone speaker ingatlanhirdetés ingatlanjog webdesign drágaköves ékszer



Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása


Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.