ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Nagy Gyöngyi 1261 számú kérdése2004-06-01
Tisztelt Ügyvéd Úr,
Társasházi alapító okirat módosítása kapcsán fordulok Önhöz - az alábbi problémával:
A társasági alapító okirat szerint kétlakásos társasházban élek, ami a gyakorlatban ikerházat jelent. Beépítettük a szomszéd beleegyezésével a felettünk lévő (1/2 rész, alapító okirat szerint közös használatú) padlásteret, így a mi lakóterünk értelem szerint nagyobb lett - megkaptuk az önkormányzattól a használatba vételi engedélyt. Ahhoz, hogy a Földhivatal bejegyezze lakásméretünk megváltozását, módosítanunk kell a társasházi alapító okiratot. Ennek kapcsán két ügyvéddel vettük fel a kapcsolatot, s két, egymásnak ellentmondó tájékoztatást kaptunk a tulajdoni hányadot illetően.
Mi azt szeretnénk - a szomszéddal egyetemben -, hogy a közös tulajdonból az ingatlanhoz tartozó tulajdoni hányad változatlanul 50-50% maradjon. Az egyik ügyvéd szerint ennek semmi akadálya nincs, megállapodás kérdése, hogy az egyes tulajdonosok mekkora tulajdoni hányaddal bírnak.
A másik ügyvéd viszont úgy tájékoztatott, hogy a tulajdoni hányad megállapítása a beépített lakóterület függvénye, vagyis a beépített lakóterületek arányában nekünk 60%, a szomszédnak 40% tulajdoni hányad jegyeztethető be.
Kérdésem tehát, melyik a jó megoldás?
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Nagy Gyöngyi
dr. Nagy Zoltán válasza2004-06-02
Tisztelt Gyöngyi!
Véleményem szerint mindkét kolléga álláspontja védhető és alátámasztható, így értelemszerűen nincs akadálya annak, hogy a felek a közös tulajdoni hányad meghatározásánál olyan képletet és módszert alkalmazzanak, amely eredményeképpen maradhat a jelenlegi 50-50 %-os megoszlás. Annál is inkább igaz ez, mivel a másik tulajdonos tetőterét - függetlenül a beépítetlenségtől - is figyelembe lehet venni ennél a meghatározásnál, abban az esetben pedig már nem is szól érv a 60-40 %-os megoszlás mellett.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Fekete Klára 1249 számú kérdése2004-05-29
Tisztelt Ügyvéd Úr
Válaszát köszönöm. Tudom hogy a közgyülési határozatot megtámadhattam volna, de a határozatról csak a jegyzőkönyvből értesültem. Bár a jegyzőkönyvnek a tulajdonosok részére való kiosztását a közös képviselő írásban megigérte, ezt csak a 60 napos jogvesztö határidő lejárta után tette meg. Ilyen esetben is van lehetőség a határozat megtámadására vagy a 60 nap lejárta után ez az út a körülményektől függetlenül már nem járható?

Válaszát előre is köszönöm.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-31
Tisztelt Klára!
Véleményem szerint igen, a határidő a tudomást szerzéstől számítandó.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Fekete Klára 1247 számú kérdése2004-05-28
Tisztelt Ügyvéd Úr
A következő eljárási kérdésben kérném tanácsát.
Budapesti társasházban van saját tulajdonu lakásom. Az (új) közös képviselő szerint 200,000 Ft-os tartozásom van, én szerintem semmi. A véleménykülönbség oka a kérdésem szempontjából érdektelen. A legutóbbi közgyülésen (amin nem voltam jelen) határozat született aminek értelmében a közös képviselöt felkérik hogy bocsásson ki egy fizetési meghagyást és a tartozás biztosítására a jelzálogot jegyeztesse be. Kérdésem az, hogy bejegyez-e a Földhivatal egy jelzálogot az én meghallgatásom illetve megkérdezésem nélkül, kell-e a közös képviselőnek valamiféle indoklást benyujtania a közgyülés döntésének igazolása mellett, és ha jogorvoslatottal kívánok élni akkor nekem kell-e a társasházat perelni?

Ha perre kerül sor és azt, a per költségeivel együtt, megynyerem akkor a jelenlegi szabályok szerint az általam kifizetett ügyvédi munkadíjat milyen Ft/óra felső határon engedi a bíróság elszámolni?

Szíves válaszát előre is köszönöm
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-29
Tisztelt Klára!
Egyrészrt megtámadhatja a közgyűlési határozatot, másrészről - amennyiben bejegyzésre kerül a jelzálogjog - annak törlése iránt ispert indíthat, harmadrészről - ha fizetési meghagyás vagy per keretében követelik Öntől a pénzt, úgy alperesként vesz részt az eljárásban. a perköltséget általános szabályként a vesztes fél viseli, de vannak kivételek és speciális szabályok. A földhivatal Önt nem fogja mgehallgatni, tekintettel arra, hogy ott kizárólag az okiratok alapján fognak dönteni. A bíróságon ezzel ellentétes a helyzet, ott természetesen Ön al- vagy felperesként aktív résztveveő lesz/lehet. A bíróság által elismert ügyvédi költség a pertárgy értékének 5 %-át teheti ki - szintén főszabályként.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

G.P. Szilvia 1246 számú kérdése2004-05-28
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbi ügyben szeretném tanácsát kérni:
Egy 64 lakásos társasházban lakunk, ahol egy új SZMSZ-ben egy olyan klauzula lett elfogadva a fűtés elszámolását illetően, amely az albetétek 10-15%-ának tulajdonosait igen hátrányosan érinti. Bonyolult képlet alapján (amely az SZMSZ-ből nem is derül ki világosan) kerül kiszámításra a fűtésdíj. Az elv az, hogy a szumma fűtésmennyiséget és értéket havonta osztják el három csoportot képezve az albetétek tekintetében. Az egyik csoport, aki leadja az óraállását és a leadott óraállások alapján az átlagfogyasztás 45%-a felett van, a másik csoport aki leadja az óraállását, de nem éri el az átlag 45%-t a fogyasztása, a harmadik csoport, aki nem ad le óraállást. Az első csoport a leadott érték alapján fizet, míg a 2. és 3. csoportot összevonják és a fennmaradó értéket (teljes fogyasztás mínusz az 1. csoport
fogyasztása) átlagolják, így az óraállást leadó, de 45%-os szintet nem elérő fogyasztó sokszor a tényleges fogyasztás 3-szorosát fizeti.
Az SZMSZ-t 60 napon belül nem tudtuk megtámadni, mert csak a gyakorlat igazolta be a számítási módszer inkorrektségét, és utólag pedig a 2. csoportba tartozó lakók szavazatszáma kevésnek bizonyult az SZMSZ módosításához.
Azt kifogásoljuk, ha önhibánkon kívül nem tudjuk elérni az átlagfogyasztás 45%-át, (a közös képviselet nem adja meg ezt a 45%-os
célértékszámot, míg, ha valaki ezt nem éri el - akár 1 Kwh-val kevesebbet fűt - akkor több ezer Ft-tal többet fizet, mint, ha elérte volna) milyen
alapon büntethet egy túlzott összeg kifizettetésével (ezzel a módszerrel az óraállást nem leadók nagy része kevesebbet fizet, mint a tényleges fogyasztása alapján). Nem arról van szó, hogy az előírt 18 fokos hőmérsékletet nem tartanánk (sőt 23-24 fok van a lakásban), hanem elég sajátságos helyzetben van a ház: 3 szint van; a tetőtér nincs rendesen leszigetelve (sokkal többet fűtenek, mint a másik 2 szinten, a lakások kb. felében egész nap otthon vannak, (emeli az átlagot), vannak nagyon levédett
lakások (több oldalról fűtik), így a legkevesebbet és legtöbbet fogyasztást kimutató lakó között akár 10-szeres különbség is lehet.

Abban kérnénk tanácsát, hogy Ön milyen megoldást javasolna a fennálló problémánkra? Milyen irányba tudnánk továbblépni, ha már a "békés" egyeztetésen túl vagyunk? Mit tudunk tenni, ha vettünk egy egyedi fűtésmérős lakást, leadjuk az óraállást, de nem fogyasztunk annyit, hogy megfeleljünk egy célértékszámnak, ami csak a havi óraállás-leadás után derül ki?

Segítő tanácsát előre is köszönöm,

G.P. Szilvia
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-28
Tisztelt Szilvia!
A problémájukat értem és az elégedetlenségüket is megértem, de ebben a kérédsben szerintem ez a fórum nem tud segítséget nyújtani. A megoldáshoz ugyanis a társasházi iratokat részletesen ismerni kellene, másrészről a házban a jelek szerint egyesek jogalap nélkül gazdagodnak mások rovására, de ennek érvényesítése szintúgy nem lehet ennek a fórumnak a feladata.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Nagy Miklósné 1236 számú kérdése2004-05-27
6 lakásos házban a tulajdonosok egy részének (40%-os tulajdon) tiltakozása ellenére lekeríthető-e az osztatlan közös tulajdonú kert jelentős része kutyatartásra? (a farkas kutyák kertben való tartását szintén ellenzi a többi lakó)
Válaszát várva, köszönettel
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-27
Tisztelt Nagyné!
Amenniyben az alapító okirat erre nem szolgáltat lehetőséget, úgy nem.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Kovács Anna 1227 számú kérdése2004-05-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!

Először is hadd mondjak köszönetet sok kétségbeesett, jogi problémával küszködő embertársam nevében, bölcs tanácsaiért, jóindulatú vélemény nyilvánításááért.

A következő problémával kapcsolatban kérném szíves segítségét:

2002-ben férjemmel lehetőséget kaptunk egy Társasháztól annak használaton kívüli, osztatlan közös tulajdonban álló mosókonyhájának megvásárlására, mely döntésről közgyűlési határozat is született. Jogi képviselőm hasztalannak tartotta előszerződés megírását, hiszen mind a T.ház tulajdonostársai, mind én, mint vevő, jóhiszeműen jártunk (volna) el az adásvétel kapcsán. Az adásvételi szerződést, illetve az alapító okirat módosítását (egy kivételével) minden tulajdonos aláírta, beleértve a kerületi önkormányzatot, illetve egy céget is. A szóbanforgó lakó újabb és újabb kifogásokkal állt elő a szerződés aláírásával kapcsolatban (kivitelezési tervek megtekintése, módosítása, kötekedő hangvételű leveleket írt nekem, személyesen megvizsgálta a mosókonyhát, stb.), holott az előző közgyűléseken az adásvételt illetően nem élt sem ellenszavazati, sem tartózkodási, sem elővételi jogával, mitöbb egyértelmű ráutaló magatartásával élt az adásvételből származó jövedelmének felhasználásával kapcsolatban (írásban közölte). Egy héttel ezelőtt tartotta a T.ház utolsó, ezzel kapcsolatos közgyűlését, aholis váratlanul bejelentette hogy elővételi jogával kíván élni.
A lakóközösség tudja hogy ez nem igaz, pusztán emberi gonoszkodásról van szó, nem beszélve arról hogy ezt az elmúlt évek közgyűlésein egyszer sem említette. Hivatalos ajánlatot még nem tett, a lakóközösség pedig már morális megfontolásból is ragaszkodik ahhoz hogy részemre s férjem részére értékesítse a helyiséget.

Szeretném megkérdezni, mit lehet tenni ebben az esetben? Érdemes kártérítési pert indítani az eddig felmerült költségeink (illetékek, ügyvédi, terveztetési költségek, stb.) megtérítésére, esetleg bírói úton van esély jogpótló bírói nyilatkozat megadására?
Esetleg érdemes a T.házban valamely lakás tulajdonrészét megvásárolni, s így tulajdonostársként szintúgy elővételi opcióval élni?
Férjemmel nem szeretnénk elállni a szerződéstől, lévén hogy közös életünkben először körvonalazódik egy saját lakás lehetősége.

Kérem, ha válaszadásra méltat, szíveskedjen tanácsát a "feathery@freemail.hu" címre részemre eljuttatni.

Megtisztelő figyelmét s tanácsát hálás megköszönve,

maradok tisztelettel,

Kovács Anna
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-26
Tisztelt Anna!
Köszönöm a méltató szavakat, a válasz pedig E-mailben hamarosan érkezik...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Lakos Róbert 1218 számú kérdése2004-05-25
Tisztelt Ügyvéd úr!

A mai korábbi kérdésemre adott válaszával kapcsolatban:
Mit jelent az, hogy "Az erkély általában igen, bár nem ugyanakkora súllyal"?
Tudna segíteni abban, hogy milyen jogszabályban, vagy törvényi szabályozásban lehetne ennek pomntosan utánanézni?

Köszönettel, Lakos R.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-25
Tisztel Lakos Úr!
Kissé tényleg befejezetlen maradt a válasz: az erkély tehát általában beleszámít a közös tulajdoni arány számításába, de nem ugyanakkor súllyal, mint a lakás. Tehát az erkésly négyzetmétereit 0,5 vagy 0,3 szorzóval is figyelembe venni. Ezt a társasházi alapító okiratnak kell meghatároznia, de erre vonatkozóan jogszabályt nem lehet találni.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Lakos Róbert 1216 számú kérdése2004-05-25
Tiztelt Ügyvéd úr!

Azt szeretném megtudni, hogy Társasházak esetében a tulajdoni hányad kiszámításakor beleszámít-e a tuljadoni hányadba a lakáshoz tartozó erkély? És a tetőtéri lakás galériája?

Köszönettel, Lakos Róbert
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-25
Tisztelt Lakos Úr!
Az erkély általában igen, bár nem ugyanakkora súllyla, mint pl. a tényleges lakás. A galéria nem.
tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

thk14 1202 számú kérdése2004-05-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérem tanácsát az alábbi kérdésekben.
Az új társasháztörvény 27.§ (3) bekezdése kötelezően előírja a társasháznak, hogy 3 fő (?) tulajdonosból álló Számvizsgáló bizottságot kell választainia. Mi a teendő, abban az esetben, ha egyetlen tulajdonos (72 albaetétből !), sem kívánja saját maga ellenőrinzni a közös képviselő munkáját, a társasház működését ? A tulajdonosok az elmult évben egy céget bíztak meg az ellenörzéssel (közgyűlési határozatban) maguk helyett. Járható-e ez a megoldás a továbbiakban?
Sajnos az egyik tulajdonos már előre jelezte, hogy ő ezzel nem ért egyet és a bírósághoz fog fordulni. Lehet -e az egyes tulajdonosokat (magánembereket) kötelezni bármely tisztség elvállalására? Felelőssé tehető-e a közös képviselő, ha senki nem jelentkezik Sz.B. tagnak? (bár ő minden szóba jöhető tulajdonost személyesen is felkeresett ez ügyben).
Ezentul törvénytelenül fog működni a társasház?
Mondjon le a közös képviselő?
Várom mielőbbi válaszát mind a fórumon és esetleg e-mailben is.
Köszönettel egy aggódó tulajdonos
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-24
Tisztelt Kérdező!
Nehezen feloldhatónak látom a helyzetet, de címszavakban a válasz:
- senki nem kötelezhető a tisztség elvállalására
- a közös képviselő nem tehető felelőssé a tulajdonosok passzivitásáért
- a közös képviselő lemondása sem oldana meg semmit
- bírósághoz fordulni a jogszabálysértő határozat esetén lehet, amely véleményem szerint ebben az esetben alaptalan lenne
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Sinkai Szabina 1200 számú kérdése2004-05-24
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Sajnos nem mondhatom el, hogy jól együttműködő lakoközösségben élünk. Minden egyes lakógyűlés alkalmával nem előbbre, hanem inkább visszább lépünk. Mivel többen nem dolgoznak a házban, egész nap azon törik a fejűket, mivel tudnának a másikba belekötni. A legfrisebb vitát az általunk tárolt utánfutó váltotta ki. Már évek óta ott áll az udvar olyan területén, ahol senki nem járkál, senkit nem zavar. Az udvar szélén egy kis beugróban áll. Állítólag nem lehetne itt tárolni. Ez valóban így van? A körülöttünk lévő házak udvarában autó, motor is áll, olyan helyen ahol még járkélnak is. Éppen olyan lakástulajdonos kötött bele, aki nem is lakik ott, hanem albérletbe adja ki a lakását. Milyen törvény, szabályzat határozza meg hogy mit lehet és mit nem lehet tárolni az udvaron?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Sinkai Szabina
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-24
Tisztelt Szabina!
Nincs ilyen általános jogszabály. A társasházi törvény és a társasház alapító okirata határozhatja meg az ingatlan használatának egyes kérdéseit, így feltehetően ezt is.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

H. Balázs 1192 számú kérdése2004-05-23
Tisztelt Ügyvéd Úr,
Egy sorházi lakást szeretnék megvenni. A jelenlegi tulajdonosok csak telekkönyvön kívül vannak bejegyezve-széljegyként, és nyilván én velem is ez lenne a helyzet. Most emiatt nagyon gondolkodom, mivel akkor rám (is) hárulna társasház alapítás feladata - ami eddig nem történt meg. Pontosan mit igényel egy társasház alapítás és mennyi ideig húzódik? Köszönettel, H. Balázs.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-23
Tisztelt Balázs!
A társasház alapításhoz alapító okirat, szervezeti- és működési szabályzat elfogadása szükséges a tulajdontársask részéről, ill. mindezeken kívül szükség az építmény "rajzaira" (terveire), és az épületfeltüntetési vázrajra, valamint a használatbavételi engedélyre. Ez utóbbiakról elképzelhető, hogy már most is rendelkezésre állnak.
Nem elsősorban azért problematikus az Ön tulajdonszerzése, mert Önre is hárul(na) az alapítás - hiszen közös tulajdoni hányadként is megszerezhetné az ingatlan egy részét (az egyik lakást), hanem a széljegyek elintézetlensége tartogat(hat) kockázatot, amelyet a tulajdonostársakkal közreműködve a jogi képviselő minimálisra képes csökkenteni.
Amennyiben további kérdései merülnek fel, vagy a lebonyolításban lehetek a segítségére, úgy kérem, hogy keressen...
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd
www.drnagy-ugyved.hu

Varga Tibor 1187 számú kérdése2004-05-21
T. Ügyvéd úr!
Egy önkormányzati tulajdonban lévő kocsma felett lakunk. Többször volt problémám a helységet bérlő üzemeltetővel a nyitvatartás és a zaj ügyében. Az Önkormányzat, (mint tulajdonos és felügyelő hatóság - "furcsa" szituáció) a törvényre hivatkozva közölte velem, hogy a kocsma addig tart nyitva, ameddig akar. Elkeseredett és felháborodott vagyok. Úgy érzem nekem semmi törvényes beleszólásom nem lehet abba, ami közvetlen alattam történik. Ha Ön tud olyan jogi lehetőséget amivel élhetnék kérem értesítsen.
Tisztelettel
V.T.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-21
Tisztelt Tibor!
Az Önkormányzat helyzete valóban "furcsa", de semmikééppen nem nevezhető egyedinek. Az Ő feladatuk lenne egyébként, hogy a vendéglátóipari helyiségek működését szabályozzák, az ugyanis kizárt, hogy a nyitvatartást a bérlő határozhatja meg, hiszen ő nyilvánvalóan ellenérdekelt a korai zárással, ami a tulajdonostársak számára nem elfogadható.
A jelenlegi helyzet egyébként birtokháborításnak minősül, ezzel szemben élhet védelemmel, egyrészt az önkormányzat jegyzőjénél (a "siker" gondolom kizárható), másrészt viszont a bíróság előtt.
Ehhez kapcsolódóan felmerülhet még kártérítési igénye is, amelynek érvényesítése szintén bírósági eljárást igényel.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Werderits Krisztián 1185 számú kérdése2004-05-21
Tisztelt Ügyvéd úr!
Belvárosi társasházban lakom a felső emeleten. A lakásomat az osztatlan közös tulajdonban lévő tetőtér egy részének megvásárlásával és beépítésével szeretném bővíteni, melyet a közgyűlés jóváhagyott. A kérdésem:
- Kell-e az adásvételi szerződésen kívül valamilyen speciálos iratot (pl. közgyűlési jegyzőkönyv) benyújtanom a földhivatalnak?
-Az adásvételi szerződést alá kell-e írni minden lakónak, vagy elegendő a társasházi közös képviselet aláírása, a lakók nevében?
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-21
Tisztelt Krisztián!
Mind a jegyzőkönyvre - de ami még fontosabb - az alapító okirat módosítására is szükség lesz, a vásárlása következtében ugyanis megváltoznak a közös tulajdoni hányadok, amely az alapító okirat módosításában történhet meg.
A második kérdés kapcsán elvileg a második megoldás is elegendő lehet, ha a közös képviselő a megfelelő felhatalmazással bír az aláírásra.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Sági István 1184 számú kérdése2004-05-21
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházunkban a lapostetőt felújítják a közeljövőben. Szeretném megtudni, hogy az ÁFA-t visszaigényelhetjük-e, az elvégzett munka után? Válaszát tisztelettel megköszönöm.
A T.ház közös képviselője.
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-21
Tisztelt Sági Úr!
Az ÁFA-tv. 4. §. szerinti meghatározásba a társasház nem tartozik, így a válasz: nemleges.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

Erika 1174 számú kérdése2004-05-18
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem,hogy egy társasház eladhatja e a közös tulajdonban lévő padlásteret, abban az esetben ha valamelyik tulajdonos nem járul hozzá? Ha viszont megszavazhatja a közgyűlés az eladást és van két ajánlat, az egyik írásban történt (alacsonyabb összeg),míg a másik szóban a közgyűlés alatt (magasabb összeg) 300000 Ft-tal, elfogadhatják a tulajdonosok az alacsonyabb vételárat? Mindkét ajánlattevő tulajdonos.
Válaszát előre is köszönettel: Erika
dr. Nagy Zoltán válasza2004-05-19
Tisztelt Erika!
Az új társasházi törvény értelmében nem szükséges az egyhangú szavazati arány az eladás mellett. Az alacsonyabb ár kérdése bonyolultabb, mivel az észszerűség nyilván egy ilyen ajánlat elutasítása ellen szól, de jogszabályi akadálya egyébként nincs.
Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:













Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.











Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása

Cimkefelhő:
ingatlanhirdetés webdesign iphone speaker ingatlanjog drágaköves ékszer ügyvéd cégjog haine online