ingatlanjog.hu


Kalkulátorok
Iratmintatár
Tekintse meg szerződés- és beadványmintáinkat, valamint az egyedi ügyletekben felhasználható "Adatkérő lapjainkat"!
Ingatlanjogi aktualitások, hírek
Hírlevél
Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
Fogalmak az ingatlanjog tárgyköréből
A tulajdonjogról. Szerzési jogcímek
Adásvétel és csere szabályai a Ptk.-ban (idézet)
Öröklési szabályok: általános szabályok, törvényes öröklés, végintézkedésen alapuló öröklés, kötelesrész, örökös jogállása,
Ajándékozási szabályok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése
Tartás és életjáradék. Öröklési szerződés
A termőföldre vonatkozó speciális szabályok
Közös tulajdon és az elővásárlási jog
Társasház. Lakásszövetkezet
Haszonélvezeti jog. Szolgalmi jogok
Ingatlanok bérlete (jogszabályok, jogszabály-magyarázatok)
Önkormányzati tulajdonú bérlakások
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén
Illetékek
Lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", "FOT", kamattámogatások)
A lakás-takarékpénztárakról
Szomszédjogok
Birtok. Birtokvédelem
Az ingatlanok "zöldkártyájáról"
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
Az ingatlan-nyilvántartási szabályokról
Tulajdoni lap. A TAKARNET-rendszer
Földhivatalok
Az ingatlantulajdon házassági (élettársi) vagyonjogi vonatkozásai
Luxusadó
Ingatlanok biztosítása
Ingatlanközvetítőknek
Banki ügyletek, lakáshitelek, devizahitelek
Ingatlanberuházóknak, lakásépítőknek
Vagyonadó, ingatlanadó (2010-től)
Ügyvédi közreműködés
Jogszabályok
Polgári eljárásjogi tájékoztató

Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése
Öröklési joggal összefüggő kérdések és válaszok
Külföldiek magyarországi ingatlanszerzése és -elidegenítése
Ingatlanok bérlete
Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok, használati jog,
Az önkormányzati bérlakások szabályai
Közös tulajdon szabályai. A megszüntetés lehetőségei
A házassági (élettársi) vagyonjog kérdésköre
Birtokvédelem. Eljárási szabályok
Társasház. Lakásszövetkezet
A lakástámogatási rendszer elemei ("szocpol", "fél-szocpol", fiatalok otthonteremtési támogatása)
Vagyonszerzési illeték szabályai. Kedvezmények és mentességek
Adózás ingatlanból származó jövedelem esetén. Lakásszerzési kedvezmény
Az ingatlanadóval és a vagyonadóval (hatályba lép 2010. január 1-től) összefüggő kérdések és válaszok
Termőfölddel kapcsolatos sajátosságok
Tartás és életjáradék, öröklési szerződés
Lakásépítés, új lakások megvásárlása,
Építéshatósági eljárással kapcsolatos kérdések és válaszok
Banki ügyletek, jelzálogjog, vételi jog, végrehajtási jog
Szavatosság és jótállás (garancia) ingatlanok esetében
Ügyvédi közreműködés
Ingatlanközvetítői közreműködés
Ingatlan-nyilvántartási kérdések és válaszok
Egyéb - máshová nem sorolt - ingatlanjogi problémák
Köszönetnyilvánítások
2011-es év (tematizálva)
2010-es év (tematizálva)
2009-es év (tematizálva)
2008-as év (tematizálva)
2007-es év (tematizálva)
2006-os év (tematizálva)
2005-ös év (tematizálva)
2004-as év (tematizálva)
2003-as év
2002-es év
Vissza a főoldalra
Erzsi 42793 számú kérdésePest2012-06-26
Tisztelt Ügyvéd úr/Nő!

Osztatlan közös tulajdonú lakástulajdonos vagyok, immár több mint 10 éve. Az eladó mint többségi tulajdonos nem hajlandó számunkra kiadni a lakáshasználati megosztási szerződést, amire nagy szükségünk lenne. Mivel az adásvételi szerződés csak a lakás megvásárlásáról szól, most kijelentette, hogy a kazánház és pince használatáért bérleti díjat kér havi/x összeg megjelölésével 2007-től visszamenőleg is. A lakásvásárláskor szóban engedélyezte a használatot.
Szeretném, ha segítene válaszával kérdéseimre: visszatarthatja-e a lakásmegosztási szerződést?
kérhet-e bérleti díjat a kazánházért? vagy az a lakások szerves részét képezi?

Válaszát hálásan köszönöm!

Tisztelettel: Erzsi
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2012-06-30
Tisztelt Erzsi!

Ezen a fórumon feltehetően nem tudok segíteni. Ebben a helyzetben azt kell vizsgálni, hogy milyen tartalommal jött létre önök között a szerződés - szóban és írásban - annak ismeretében lehet továbblépni. Ha ön azt állítja, hogy a használatot szóban engedélyezte, akkor ez ügyben akár bírósági úton is kikényszeríthető a használat vele szemben, de ezt bizonyítani is kell az eljárásban.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Renáta 42787 számú kérdésePest2012-06-26
Tisztelt Uram/Hölgyem!

Nekem olyan kérdésem lenne, hogy van egy ingatlan ami édesapám szüleié, de az egyik felét édesanyámra íratták a másik felét pedig rám és öcsémre.A kérdésem pedig az lenne hogy így van e még joga ott tartózkodnia édesapámnak, vagy fel lehet e jelentei birtokháborításért?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel
Renáta
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2012-06-30
Tisztelt Renáta!

Amennyiben az édesapa sem nem tulajdonos, sem nem haszonélvező, úgy nem jogosult birtokolni és használni az ingatlant, fel lehet szólítani az ingatlan elhagyására.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

judit 42776 számú kérdésePest2012-06-24
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Családi házunk az ingatlan telekhatárán húzódik. A szomszéd megakadályozza azt, hogy a falat karbantarthassuk, javíthassuk. A közöttünk kialakult viszony miatt folyamatosan rongálja a házat. A házfalhoz 1.5 méter magasan végig autóalkatrészeket helyezett el. Ezt birtokvédelmi eljárás után elpakolta. Ezt követően különböző szeméttel, raklapra helyezett terméskövekkel pakolta végig a házfalunkat. Az önkormányzatnak 2 évig tartott amíg az általa hozott határozat végrehajtását elrendelte, bírságot nem kapott az uriember, ezután elpakolt. 1 hét elteltével ismét telepakolta a házfalunkat szeméttel, és nagy cserepekben ültetett virágokkal. Ezeket slaggal locsolja minden nap, ezáltal áztatja az alapunkat és a házfalat. Azon az oldalon már kialakult egy vastag repedés a házfalon, ami az alaptól egyre feljebb terjed.
Kérdésem az volna, hogy mi a legcélravezetőbb és legrövidebb eljárás Önök szerint? Ha az önkormányzat nem hajlandó a törvényi határidőket betartani mit lehet tenni?
Mi a szabvány mérték a házfaltól történő tárgyak , növényzet elhelyezésére? Kérem ugyanezt írják már le a kerítésre is, mert a kerítésemhez pl. 2.5 méter magasságban 5 centiméter távolságra és 20 méter hosszban pl használt tégla lerakatot helyezett el, ezáltal rongálva a kerítést is. Kérem írják már meg a jogszabályi hivatkozást is.A házfalhoz történő odajutásomat, és annak karbantartása biztosítását mire alapozva és milyen eljárásban kérjem Önök szerint?

Köszönöm segítségüket: Judit
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2012-06-30
Tisztelt judit!

Sajnos némileg szabályozatlan terület kapcsán kérdez, de úgy vélem, hogy alapvetően az önkormányzatnál lenne a "labda" náluk lehetne kikényszeríteni a birtokvédelmet. De károkozás miatt már felmerül a kártérítési per kérdése is, de a károkozás tényét, körülményeit Önnek kell bizonyítani, így nem ártana tanúkat, vagy akár felvételeket is készíteni a történtekről.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Andor 42698 számú kérdéseBudapest2012-06-12
tisztelt Hölgyem/Uram:társasházunkban elhalt az egyik tulajdonos.A lakás tulajdonlására vonatkozó végrendeletet az egyéb rokonok megtámadták.Ilyen jogi helyzetben a lakás "tulajdonosa" a társasház közös képviselőjének,ill. többi lakójának megkérdezése,tájékoztatása,beleegyezése nélkül kiadta a lakást sok tagból álló,többgyermekes külföldi bérlőnek,akik hangos viselkedésükkel károsítják a ház többi lakójának nyugalmát.Valószínű,van bérleti szerződésük,nem tudni,adót,ÁFár fizet e bérbeadó,de valószínű.Mind a bérbeadót,mind a bérlőket kértük,legyenek csendesebben az egyébként is rosszul hangszigetelt házban-mindhiába.Kérnénk segítségét,hogyan lehetne jogorvoslatot találnunk.Segítségét köszönjük.üdvözlettel:Andor
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2012-06-30
Tisztelt Andor!

A helyzet ugyanaz - függetlenül az öröklési vitától - mintha a bejegyzett tulajdonos adná bérbe az ingatlant, azaz nem jelent támadási felületet az öröklési vita az Önök számára.

A problémák miatt önkormányzati bejelentéssel élhetnek, de egyébként ez egy olyan terület, ahol nehéz helyzetben van a sérelmet szenvedő fél.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

melinda 42680 számú kérdéseKomárom-Esztergom2012-06-09
Tisztelt ügyvéd ur hosszu parasztházban lakom a szomszédom 200mázsa hasogatott tüzifaval végig pakolta a házam falát támasztéknak használja másfélméter magasan amugy is omlik a vakolat a házamrol és penészesedésre hajlamos szolhatok neki és ha nem rakja el milyen rossz hattásal van ez a házunkra és milyen idön belül számithatok arra hogy károm keletkezik mert nem akarok haragot .várom válaszát
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2012-06-12
Tisztelt melinda!

A rossz hatással és a kárral kapcsolatban - szaktudás hiján - nem tudok válaszolni.

Hogy mit tud tenni, arra az a válaszom, hogy ilyen esetben forduljon birtovédelemért a jegyzőhöz, amennyiben ez sikertelen lenne, akkor haladéktalanul a bírósághoz.


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Viktor 42567 számú kérdésePest2012-05-22
Tisztelt Ügyvéd ÚrNő!

Elősször is szeretném megköszöni 42553 számú kérdésre tett válaszukat.
Azt szeretném még megtudni, hogy hogyan indíthatok kiürítési pert, milyen dokumentumok szükségesek hozzá, milyen költségekkel jár és mennyi idő az eljárás teljes lebonyolítása?

Tisztelettel Viktor!
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2012-05-26
Tisztelt Viktor!

Keresetlevelet kell benyújtani az illetékes bírósághoz, amelyhez a tulajdoni lap és az eljárási illeték a minimális melléklet. A jogi képviselő bevonása javasolt, de természetesen ez némiképp növeli a költségeket. Az időigényéről nehéz általánosságban korrekt választ adni, de az talán megnyugtató lehet, hogy a bennlakótótl használati díjat lehet követelni uyganebben a perben.


Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Etelka 42538 számú kérdéseKomárom-Esztergom2012-05-16
Tisztet Ügyvéd Nő!

A következő a problémám. A telek, ahol már az 50-es évek óta élek a tulajdonomat képezi, mára már a férjemmel közösen.
A kertszomszédunk több, mint 20 éve egy földmérés után kerítést épített a telekhatárra, amire minden szomszédunk tisztán emlékezik. A kertszomszéd 12 éve elköltözött és az "új" szomszédnak most jutott eszébe, hogy a házat is felújítsa. Mi ezt megengedtük, hogy a szigetelést és a vakolást elvégezzék, de egyszer csak azt vettük észre, hogy a kertünkben sétálnak és új oszlopokat betonoznak a mi telkünkön!
Vita-vita után és kihívott egy földmérő céget, akik szerint a mi telkünk széléből 27m hosszan még 60 cm az övé! :-( Ez lehetséges? (régen mérőszalaggal mértek, most GPS-sel. Lehet ekkora eltérés?) Esetemben gyakorolható a jóhiszemű elbirtoklás? Létezik még ez a fogalom? Köteles vagyok beengedni őt a telkemre ezek után, hogy kerítkezzen? Előkerítettem a hivatalos földhivatali papírokat, melyek 88-as kiadásúak és ott látszik, hogy a telkek nem egyenes lefutásúak, hanem szűkülnek. Ha megtekintem a jelenlegi kimért állapotot, akkor nem vélem felfedezni a földhivatali papírokon rajzolt telekvonalakat!Kérem segítsen!

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel!
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2012-06-12
Tisztelt Etelka!

Nincs jobb ötletem, mint egy ismételt kimérés...


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Agnes 42378 számú kérdéseBékés2012-04-17
Tisztel Ügyvédnő, tisztelt Ügyvéd úr

Következőhez kérném a tanàcsàt:
A szomszédom két ével ez elöt építet tudomàsom szerint engedély nélkül egy privàt horgàsztavat az egész zàrt kertföldjére (úgy tudom, most kül- vagy belterületnek nevezik). Ahogy most kiderült a gàt szivárog és az én kertföldemnek a fele víz alatt àll és haznàlhatatlan lett. Megkértem, hogy szedje rendbe, de nem tesz semmit.
Ràadasul az is kiderült, hogy a gàtnak egy része az én földemen van (szakemberrel ki hagytam méretni).
Azt szeretném tudni, hogy egyàtalàn épithetet engedély nélkül egy tavat és hogy nem kellet neki e volna a mezsdyéhez néhàny métert kihagyni ( úgy, mint a hàzépitésnél).
Mit tehetek, mik az én jogaim?


Mivel a magyar nyelv nem az anyanyelvem, kérem, nézze el a leirt hibákat.


Tisztelettel


F. Ágnes
dr.Koczka Judit ügyvéd válasza2012-04-17
Tisztelt Cím!

Ön az Önt érő birtokháborítás miatt a helyi önkormányzati jegyzőtől kérhet jogvédelmet, tehát azt, hogy az Ön ingatlanának a zavartalan használatát állítsák helyre, kötelezzék a szomszédot a víz átszivárgásának megszüntetésére. Ettől még nem lesz megszüntetve a víz átszivárgása, csak kötelezve lesz a szomszéd. Ezt bármilyen birtokháborító magatartás miatt megteheti.

Konkrétan a tó létesítését illetően a vízjogi hatóságnál léphet fel. A vonatkozó jogszabályt teljes terjedelemben bemásolom. A környezetvédelmi felügyelőség előtt is célszerű egy bejelentést tenni.

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet


a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzőinek vízgazdálkodási hatósági hatásköréről és a hatósági jogkör gyakorlásáról a következőket rendeli el:

I.



A hatósági jogkörben eljáró szervek


1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség),
b) a helyi önkormányzatok jegyzői gyakorolják.
(2)
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorolja.

II.



Az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések



Az elvi vízjogi engedély


1/A. § A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.
2. § (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
(2) Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható, de azt az előbbiek megbízásából a tervező is kérheti. A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni.
(3) A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:
a) a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást vagy megoldásokat és azok feltételeit;
b) a vízbeszerzés, vízhasználat és a vízelvezetés lehetséges helyét, módját, ezek esetleges változatait, az átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a kivehető (felhasználható) víz mennyiségét, továbbá a használt, elvezetett víz (szennyvíz) mennyiségének és minőségének határértékeit;
c) a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit, valamint azt, hogy a 2. mellékletben szereplő vízimunka, a vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e;
d) azoknak a jogszabályoknak, jogszabállyal kötelezővé tett szabványoknak a megjelölését, amelyeket a tervezés során a megvalósításnál vagy a vízhasználat gyakorlásánál figyelembe kell venni.
(4) Az elvi vízjogi engedély - ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak - a hatálya alatt köti a felügyelőséget a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.
(5) Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét - az engedély hatálya alatt - bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.
(6) Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.
(7) Ha az építtető az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, az erre irányuló döntését 15 napon belül köteles bejelenteni a vízügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén megszűnik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott - a vízügyi hatóságot terhelő - kötelezettség.

A vízjogi engedélyek


3. § (1) A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni.
(2) Ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki.
(3) Nem szükséges a (2) bekezdés szerinti személy hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.
(4) A kérelem elbírálása során vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, a vízilétesítmény - tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggő térségre - mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó feltételeknek, valamint ha a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára az elvi vízjogi engedélyezési eljárás során nem került sor és a vízimunka, a vízilétesítmény a 2. mellékletben szerepel, akkor azt is, hogy a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
(5) Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat.
(6) A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
(7) A létesítési engedély - a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel - az abban meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható.
(8) A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fűződő kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésről.
(9) Próbaüzemeltetést kell végezni
a) a közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél, továbbá
b) a közműves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerű szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, műveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,
c) az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a műtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerű - a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak megfelelő - használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.
(10) Próbaüzemeltetést lehet végezni - a (9) bekezdésben érintett esetek mellett -, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte.
(11) A próbaüzemeltetés időtartamát - amely nem hosszabbítható meg - a kötelező szabványokra, illetve a rendeltetésszerű használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb műszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni.
(12) A felügyelőség engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A felügyelőségtől elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.
(13) A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
4. § (1) Vízimunka végzéséhez, vízilétesítmény építéséhez az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő bejelentése és a felügyelőség engedélye szükséges, ha az a külön jogszabályokban meghatározott víziközművek elosztóhálózatának olyan bővítésére irányul, amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását.
(2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bejelentéshez csatolni kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló rendeletben, valamint az adott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény építésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott mellékleteket.
(4) Ha a bejelentésre a felügyelőség az ügyintézési határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a felügyelőség külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.
(5)
5. § (1) Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.
(2) Ha az engedély iránti kérelmet benyújtó építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő személye nem azonos az üzemeltető személyével, a felügyelőség az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálhatja. A jogszabály a vízilétesítmények meghatározott körére az üzemeltetés szakmai követelményeinek és személyi feltételeinek vizsgálatát kötelezően is meghatározhatja.
(3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:
a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését;
b) e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;
c) víziközművek esetén az üzemeltetési szabályzatot és a víziközmű üzemeltetésével összefüggő jogszabályban meghatározott egyéb követelményeket;
d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott előírások megtartására vonatkozó adatokat;
e) felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott műszaki dokumentációt.
(4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétől függően a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:
a) az engedélyezett vízilétesítményről és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálkodási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendő önellőrzés feltételeit;
b) a jogszabály alapján megállapítható üzemeltetéssel összefüggő feltételekről, jogokról és kötelezettségekről;
c) ha a létesítési és üzemeltetési engedély jogosultjának személye nem azonos, az üzemeltetés jogcíméről, figyelemmel a vízilétesítmény vízgazdálkodási rendeltetésére és tulajdonára;
d) az engedély hatályáról.
(5) A vízügyi hatóság az engedély hatályának megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély hatálya e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható.
(6) E jogszabályban meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelem esetén a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az üzemeltetőnek az üzemeltetési engedélyhez egyébként szükséges, külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolnia.
(7) A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Ha a Vgtv.-ben meghatározott közfeladatokkal összefüggő és külön a vízjogi engedély alapján végezhető vízimunka, vízhasználat vagy a vízilétesítmény üzemeltetése a közérdek mértékét meghaladó, illetőleg a közfeladatok körébe nem tartozó vízimunkák elvégzését teszi szükségessé, a vízjogi engedélyben meghatározott jog csak az ezzel összefüggő külön jogszabályban meghatározott megállapodás (szerződés) szerint gyakorolható".
(8) Az építtető bejelentése, illetve a vízügyi hatóság engedélye alapján megépített vízilétesítmények használatbavételéhez és üzemeltetéséhez a (7) bekezdésben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
(9) Az üzemeltetésre jogosító vízjogi engedélyeket - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik -az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból visszavonható vagy a 12. §-ban meghatározott esetben módosítható.
(10) A vizek kártétel nélküli levezetése érdekében szükséges üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésére jogosító vízjogi engedély - a vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó előírásoknak megfelelően - a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő nagyvízi mederben, parti sávon, vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területen 5 évre adható a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok, illetve élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások vizsgálatát követően. Az eljárás során a felügyelőség kikéri a természetvédelmi kezelésért felelős szerv véleményét.
(11) A (10) bekezdés szerinti engedélyben rendelkezni kell
a) az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési tevékenységekkel összefüggő jogokról és kötelezettségekről,
b) az üzemeltetési, fenntartási, helyreállítási, illetve kármegelőzési munka elvégzésének feltételeiről, különös tekintettel a Natura 2000 terület fenntartási céljaira, valamint
c) az engedély területi és időbeli hatályáról.

Az eljárás felfüggesztése és a döntés közzététele


5/A. § A vízügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.
5/B. § A vízügyi hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést,
a) amelyet a 2. számú mellékletben szereplő vízimunka, vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat engedélyezése tárgyában hozott, és
b) amely tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A vízi szolgalmakra vonatkozó rendelkezések



Vízvezetési szolgalom


6. § (1) Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz.
(2) Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben érintett vízvezetési szolgalommal összefüggő, a jogosultat, valamint a tűrésre kötelezettet megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket az alapul szolgáló jogviszony határozza meg azzal, hogy a jogosult a vízjogi engedélyben rögzített tevékenységet a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekeit, az ingatlan használati módját figyelembe véve gyakorolhatja.
(4) A vízvezetési szolgalom alapítására irányuló - jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a vízügyi hatósághoz benyújtani. A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi.
(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen:
a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással;
b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket.
(6) Az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell. A megállapodás (szerződés) a vízügyi hatóság jóváhagyásával jön létre. Erről a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.

Vízhasználati szolgalom


7. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó - eltérő megállapodás hiányában - a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:
a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;
b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;
c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.
(2) A csatlakozás iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell különösen és az engedélyben meg kell határozni a csatlakozás módját (műszaki megoldását), továbbá a létesítmény közös használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ideértve az érdekeltségi arányokat és az ebből eredő költségek viselésére vonatkozó - a felek megállapodásán alapuló, vagy ennek hiányában az (1) bekezdés alapján megállapítható - feltételeket.
(3) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, az (1) bekezdésben nem érintett közös vízhasználatokra a vízhasználati szolgalom szabályait kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak - különösen a létesítési engedély jogosítottjának és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén - a szolgalom gyakorlásával járó, az üzemeltetéssel összefüggő jogokról és kötelezettségekről az üzemeltetési engedélyben is rendelkezni kell.
(2) A vízvezetési szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg.
(3) A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(4) A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(5) Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggő költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók.

A védőidom, védőterület, védősáv kijelölésére vonatkozó rendelkezések


9. § (1) A vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védőidom vagy védőterület, illetőleg védősáv (az utóbbi kettő a továbbiakban: védőterület) kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a felügyelőség:
a) távlati ivóvízellátásra kijelölt vízbázis esetén a kijelöléssel összefüggésben az illetékes Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége, elvi vízjogi engedély esetén az engedélyes kérelmére a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízi létesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz;
b) megfelelő védelem és biztonság nélkül üzemeltetett vízilétesítmény és gyakorolt vízhasználat esetén az engedélyes kérelmére, vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás keretében határoz a védőidom, védőterület kijelöléséről.
(3) A védőidom, védőterület kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket (tervdokumentációkat) kell csatolni. A kijelölésről és a védőterület fenntartásáról szóló vízjogi engedélyben, határozatban rendelkezni kell, különösen:
a) a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggő és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható előírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló egyéb intézkedésekről;
b) a kijelölt védőterület fenntartásával járó feladatokról, ideértve az ehhez szükséges megfigyelő, ellenőrző rendszer kiépítését és működtetését.
(4) A védőterületen lévő, azokat a földrészleteket, amelyeken az elrendelt vagy elrendelhető használati korlátozások az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárják vagy jelentős mértékben akadályozzák, a védőterület kiala-kítására köteles személynek az ingatlant adásvétel útján vagy egyéb módon (így például kisajátítással) kell megszereznie. Ebben az esetben az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását annak tulajdonosa is kezdeményezheti.
(5)
(6) A védelem alá helyezett vízbázisok, illetve vízilétesítmények védőidomának, védőterületének meghatározásáról, a védőterület övezeteiről, továbbá az érintett ingatlanok ezzel összefüggő használatáról, a védelem érdekében szükséges használati korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik.
(7) A védőidomot, a védőterületen belül - külön jogszabály szerint meghatározott - belső és külső védőövezetet, valamint a védősávot érintő tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmű üzemeltetőjét megillető használati, szolgalmi jogot a kijelölésről és a fenntartásról rendelkező határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A meder és a part találkozási vonalának megállapítása


10. § (1) A felszíni vizek partvonalát - kérelemre vagy hivatalból a környezet- és természetvédelmi előírásokra is figyelemmel - a vízügyi hatóság állapítja meg. A partvonalat, ha a terepadottságok vagy egyéb körülmények indokolják természetben is ki kell tűzni.
(2) A partvonal megállapításánál - a már állandósult partvonal kivételével - figyelemmel kell lenni különösen:
a) a mértékadó vízhozamra;
b) a közérdeket szolgáló, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi célokra;
c) az ökológiai értékek védelmére;
d) a hordalék lerakódásra, a jégjárásra és a hullámverésre;
e) a parti ingatlan tulajdonosának jogszabályban meghatározott jogaira és kötelezettségeire, továbbá az elfogadott településfejlesztési tervekre.
(3) A parti ingatlan tulajdonosa az elhabolás elleni védelem, valamint az elhabolt rész vízjogi engedély alapján történő helyreállítása során a megállapított partvonalra jogosult a szükséges munkákat elvégezni.
(4) A megállapított partvonalat a településrendezési tervek elkészítése során is figyelembe kell venni.
(5) Ha a vízviszonyokba a meder feltöltésével jogellenesen beavatkoztak, a feltöltés fennmaradásáról vagy megszüntetéséről az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során kell a partvonal módosításával vagy az eredeti partvonal fenntartásával határozni.
(6) Amennyiben a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekről - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a határozatban külön rendelkezni kell.
(7) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez - ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is - a meder tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, a kérelem nem teljesíthető és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.
(8) A jogellenes mederfeltöltéssel kapcsolatos ügyekben egyebekben a rendeletnek a hatósági engedély nélkül vagy arról eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése


11. § (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra is figyelemmel - módosítható, amennyiben:
a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, illetőleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;
b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltető személye;
c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentés tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.
(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történő módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket - a külön jogszabályok szerint szükséges egyéb hatósági engedélyeket -, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák.
(4) A vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésénél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
12. § A vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság a kiadásnál irányadó szempontok alapján hivatalból módosítja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak, különösen, ha a módosítást:
a) a közérdek érvényre juttatása érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek, közegészségügyi, környezetvédelmi, vízgazdálkodási vagy természetvédelmi szempontok teszik szükségessé;
b) a rendelkezésre álló (felhasználható) vízkészlet mennyisége természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból a külön jogszabály szerint meghatározott kibocsátási, igénybevételi, valamint szennyezettségi határértékekre is figyelemmel megváltozott.
13. § (1) A vízjogi engedélyben biztosított vízhasználat az engedélyes kérelmére vagy hivatalból, akkor szüneteltethető, ha a jog gyakorlásának felfüggesztését időleges - meghatározott időpontig fennálló - körülmények indokolják.
(2) A szüneteltetésre meghatározott időtartam elteltével a vízjogi engedélyben meghatározott jog külön intézkedés nélkül gyakorolható. A szüneteltetés leghosszabb időtartam három év. Amennyiben azt a körülmények módosulása indokolja, kérelemre vagy hivatalból korábban is megszüntethető, illetőleg annak leghosszabb időtartamáig meghosszabbítható.
14. § (1) A vízjogi engedély visszavonható, ha az engedélyes:
a) a jogszabályban foglalt, illetőleg engedélyben előírt feltételeknek és kötelezettségeknek a vízügyi hatóság felhívása ellenére az abban megállapított határidő alatt nem tesz eleget;
b) a vízimunka vagy a vízilétesítmény átalakítására, illetőleg a vízhasználat gyakorlásának megváltoztatására vonatkozó határozatot az abban megjelölt határidő alatt nem teljesíti;
c) a vízilétesítmény fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét a vízügyi hatóság felhívása ellenére nem végzi el.
(2) A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetően megváltoztak azok a feltételek és körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak, így különösen:
a) a vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat károssá vált és a káros hatás annak átalakításával, illetőleg gyakorlásának megváltoztatásával nem szüntethető meg;
b) az engedélyes a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, a vízhasználatról, illetőleg a befogadó igénybevételéről lemond;
c) vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi érdek és az ezeket érvényesítő külön jogszabályban meghatározott feltételek azt szükségessé teszik;
d) a felhasználható vízkészlet mennyisége és minősége oly mértékben megváltozik, hogy az engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél, illetőleg feladat ellátása, az ezzel járó jogok gyakorlása az engedélyezett módon nem biztosítható;
e) az engedélyes a vízhasználatot - bár ez módjában állott - 1 éven át, öntözési célú vízhasználat esetén 3 éven át nem gyakorolta, és az engedély szüneteltetését sem kérte.

A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések


15. § (1) Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivétellel - fennmaradási engedélyt kell kérni.
(2) Ha az építtető a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidő alatt és a hatósági előírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja, az engedély nélkül, illetve az attól eltérően végzett tevékenységhez kapcsolódó joghátrányok nem alkalmazhatók.
(3) A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.
(5) Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni.
16. § (1) Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
(2) A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.

Kártalanítás és költségmegosztás


17. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkező, a Vgtv.-ben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott - jogviszonyokból eredő kártalanítás felől - megegyezés hiányában - bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása az államigazgatási eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele.
(2) Vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, átalakításával és megszüntetésével összefüggő hatósági eljárás során az engedélyezett létesítménnyel kapcsolatos - a közös használat érdekeltségi arányából következő - költségek megosztásáról az érdekeltek megegyezésének hiányában a vízügyi hatóság határoz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt a vízügyi hatóság - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény ezzel kapcsolatos szabályaira figyelemmel - egyezség létrehozását megkíséreli.

A vízjogi kötelezések


18. § (1) a vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság kötelezi.
a) a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására;
b) az engedély alapján a meglevő vízilétesítménynek az előírásoknak megfelelő módon történő üzemeltetésére átalakítására vagy megszüntetésére;
c) a vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére;
d) a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére;
e) vízhasználat szüneteltetésére, megszüntetésére;
f) védőidom, védőterület, védősáv kialakítására és fenntartására;
g) a jogellenes, illetve káros állapot megszüntetésére -az a)-f) pontokban foglaltaktól függetlenül is -, ha az eljárásra más hatóság nem rendelkezik hatáskörrel és a vízviszonyokba történt beavatkozás, illetve annak megszüntetése egyébként nem jár együtt vízhasználattal vagy a vizek hasznosítására, kártételeik elhárítására irányuló vízimunka elvégzésével.
(2) Amennyiben a vízügyi hatóság eljárást az (1) bekezdés a)-g) pontjai alapján folytatja le, a vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles, a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény megépítéséről, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérően elvégzett vízimunka, üzemeltetett vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, és ehhez - jogszerű teljesítés hiányában - engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre.
(4) Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetőt az engedély nélkül, illetve attól eltérően megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás időpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.
(5)
(6) Az (1)-(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros, illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános műszaki megoldását, vagy a megoldás lehetőségeit. A határozat végrehajtásának a jogerősen megállapított teljesítési határidőt követő első naptól számított három év elteltével nincs helye.
(7)
(8) A vízügyi hatóság a szennyvízelvezető és -tisztító mű káros szennyezése esetén
a) a bebocsátót megfelelő előtisztító berendezés hiányában vagy szakszerűtlen üzemeltetés esetén a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítésére vagy megfelelő üzemeltetés
b) a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet szerint határoz a csatornabírság megállapításáról, valamint kérelemre vagy hivatalból indított eljárás eredményeként a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz egyedi, a jogszabályi küszöbértéknél enyhébb vagy szigorúbb küszöbértékének megállapításáról. Ennek során a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében megadott anyagok bevezetési feltételeiről is határoz.
(9) A (8) bekezdés b) pontjában érintett eljárás során bebocsátónak a jogszabályi rendelkezésnél enyhébb küszöbérték megadására irányuló kérelme csak a szolgáltató előzetes - csak megfelelő indokolással megtagadható - egyetértésével teljesíthető, szigorúbb küszöbérték megállapítását a szolgáltató is kezdeményezheti, döntésénél az eljáró hatóság a vízgazdálkodási szempontokat nem hagyhatja figyelmen kívül.
19. §
20. §

Vízügyi felügyelet


21. § (1)
(2)
(3)
(4) A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint az ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I-IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából:
a) az I. kategóriába a kiemelkedően fontos,
b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintően jelentős,
c) a III. kategóriába a helyi jelentőségű,
d) a IV. kategóriába a kisebb jelentőségű
létesítmények tartoznak.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriák megállapításánál figyelembe kell venni különösen:
a) a vízilétesítményeknek a vizek hasznosítását - vagy kártételeik elhárítását - szolgáló szerepét, jelentőségét, tekintettel a vízgazdálkodási szempontból egységet alkotó térségre és az egyéb területi adottságokra;
b) a létesítmény környezetének meglevő, illetve a vízgazdálkodási vagy egyéb - tervezett fejlesztést is érintő - adottságait, lehetőségeit.
(6) A vízügyi hatóság az ellenőrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerűen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintő besorolás részletes szempontjait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7) Amennyiben a (5) bekezdésben foglaltak változása ezt indokolttá teszi, a vízügyi hatóság módosíthatja a létesítmény (4) bekezdés szerinti besorolását.
(8) A vízügyi hatóság az ellenőrzés során - szükség szerint - szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, egyben lehetőséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy - az azonnali intézkedést igénylő eseteket kivéve - a vízgazdálkodási cél, illetőleg követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön.
(9)
(10) A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén az ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 2 hónapon belül köteles megtenni.
(11) A vízügyi felügyeleti ellenőrzéseket a vízügyi hatóság ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:
a) a vízimunkák, vízilétesítmények, vízhasználatok vízikönyvi nyilvántartási számát, valamint az e rendelet szerint meghatározott felügyeleti kategóriát,
b) az ellenőrzés tervezett időpontját negyedévenkénti bontásban,
c) a korábbi ellenőrzési terv teljesítésének értékelését, valamint az erre alapozható, tervezett és kiemelt ellenőrzési szempontokat, ideértve az esetleges utó- és célvizsgálatokat.
Vízgazdálkodási (vízikönyvi) nyilvántartás
22. § (1) A vízügyi hatóság külön jogszabályban foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
(2)
(3) A vízikönyvet mindazok, akik érdekeltségüket valószínűsítik, megtekinthetik, arról költségtérítés ellenében másolatot készíthetnek.
23. § A vízbeszerzésre meghatározott, továbbá a befogadóba vezethető vízmennyiségeket a vízügyi hatóság - a kiadott elvi vízjogi engedély hatályán belül - bejegyzett igényként, a vízkészlet-nyilvántartásról szóló külön jogszabály szerint tartja nyilván.

III.



A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatáskörök


24. § (1) A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges:
a)
b) az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez;
c) olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik;
d)
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt talajvízkút engedélyezésének feltétele:
a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíz a környezetet nem veszélyeztető elhelyezése, továbbá
b) ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása.
(4) A jegyző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.
(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.
(6) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.
(7) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről az eljáró hatóság nyilvántartást vezet.
(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történő megépítésével, üzemeltetésével összefüggő esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
25. § (1) A jegyző dönt:
a)
b) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;
c) a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek - külön jogszabály rendelkezései szerint - az érdekeltekre történő kivetéséről;
d) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.
(2)
(3)
(4)
26. §

Vegyes és záró rendelkezések


27. § (1) E rendelet 2-14. §-ában meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított 2 hónapon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő harminc napon belül adják meg állásfoglalásukat. A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelőség az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hívja fel hiánypótlásra.
(2) A hivatalból indított eljárásban a vízügyi hatóság az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére is idézheti.
(3) E rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyeknél is alkalmazni kell.
(4) E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(5) Ez a rendelet
a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint
c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(6) Az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.
(7) E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód Kr.2.) megállapított rendelkezéseit a Mód Kr.2. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(8) E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban levő első és másodfokú eljárásokban a jegyző, illetve a felettes szerv jár el.
(9)

1. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez



A felügyeleti kategóriába sorolás szempontjai


a) Az I. "kiemelkedően fontos" felügyeleti kategóriába tartoznak különösen:
- a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek (együttesen víziközművek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból - a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintő, illetve a 2000 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó - jelentős térséget ellátó víziközművek,
- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m3/nap mennyiséget meghaladja,
- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 főt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m3/nap feletti,
- a kizárólagos állami tulajdonban lévő vízek vagy vízilétesítmények igénybevételével történő vízszolgáltatás, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,
- az I. rendű árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyéb közcélú vízilétesítmények.
b) A II. nagyobb térséget érintő, jelentős kategóriába tartoznak:
- a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentős térséget ellátó - az 5000 fő lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintő, illetve 500 m3/nap mértékadó kapacitást meghaladó - víziközművek,
- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül- az 500-1000 m3/nap, illetve a szennyvízkibocsátás
100-500 m3/nap mennyiségű,
- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdők vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 főt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fő vagy a természetes, illetve a mesterséges medrű vizekben kialakított nyilvános fürdőhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdőhely kivételével a napi vízfelhasználás 500-1000 m3/nap,
- a forgalomképes állami tulajdonban lévő vízről, vagy vízilétesítmény igénybevételével történő vízszolgáltatás esetén, függetlenül a felhasznált vizmennyiségtől és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,
- a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,
- az állam tulajdonában lévő egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.
c) A III. "helyi jelentőségű" kategóriába tartoznak:
- azok a víziközművek, közcélú vízilétesítmények - ideértve a vízműveket -, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító művek, amelyek ellátási körzete az 5000 fő lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m3/nap mennyiséget nem éri el,
- a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétől függetlenül - az 500 m3/nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m3/nap mennyiséget nem haladja meg,
- a II. rendű árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,
- az önkormányzati tulajdonban lévő egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények.
d) A IV. "kisebb jelentőségű" kategóriába tartoznak:
- az előbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.

2. melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez



A környezeti hatások jelentősége szempontjából vizsgálandó tevékenységek, létesítmények


1. Mezőgazdasági és egyéb, a TEÁOR alapján nem a mezőgazdasági vízrendezés alá tartozó, külterületen megvalósított vízrendezés
2. Öntözőtelep
3. Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna
4. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból, ha a felszín alatti vizek igénybevétele eléri a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló jogszabályban meghatározott, a vízföldtani napló készítésére vonatkozó követelményeket
5. Ivóvíz távvezeték és 200 vagy annál nagyobb névleges átmérőjű (NA) elosztóvezeték
6. Felszíni vizek közötti vízátvezetés
7. Szennyvíztisztító telep
8. Szennyvíz gyűjtőhálózat
9. Duzzasztómű vagy víztározó
10. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe hidegvíztestek esetén, amennyiben az meghaladja az egy háztartást ellátó létesítményeket
11. Halastó vagy tórendszer
12. Állóvíz- és holtágszabályozás
13. Folyószabályozás vagy folyócsatornázás
14. Vízfolyásrendezés, kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést







Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055

koczkajudit@vodafone.hu

László 42340 számú kérdéseBaranya2012-04-10
Tisztelt Ügyvédi Iroda!
Hivatkozással a Ptk.100 §.-ra a következő ingatlan-,ill.szomszédjogi problémával fordulok Önökhöz.
Szomszédunk(egy idős özvegy asszony,aki egyedülálló fiával lakik)-akikkel más ügyből kifolyólag már jó ideje megszűnt a jószomszédi viszony-kb.egy fél év óta egy szürke,hosszú betonlappal jelölt telekhatár mentén(az ő oldalukon)lévő bokrok(aranyeső,japán birs,stb.)
közé végezteti kutyája 'nagy dolgát',s otthagyja.
A betonlap felénk eső részén van egy virágágyas
füves előkertünk,s a tavaszi kerti munkák kezde-tével egyre irritálóbb méreteket ölt a canismerga
látványa,bűze,mely 40á60 cm-re van a telekha-
tártól.Mindez ráadásul a telkek utca felőli részén,
mely nem kizárt,hogy közterületnek minősül,mert
az utcában valamennyi ház homlokzata előtt 3 m-re végződnek a telkek,ingatlantérkép szelvény
szerint is.Onnan még kb.további 3 m-re esik az
úttest széle,járda nincs.Nevezett bokrok is ezen
a területen helyezkednek el,így köztük és alattuk
a határvonal mentén a kutyaürülék is.Önkorm.
rendelet szerint közterületen az állat gazdája,ill.
felügyeletét ellátó személy a kutya ürülékét hala-
déktalanul köteles eltávolítani,amire már több-
ször felhívtam a szomszéd figyelmét,mire az volt
a válasza,hogy "a mi telkünk".Jóllehet az előző-
ekben leírt helyzet szerint az közterület,vélem.
Megjegyzem,hogy a szomszéd azelőtt a házuk
mögött elterülő 2-250m2-es gondozatlan terü-leten végeztette kutyájával dolgát,és ott is futtatta a labdával.
Legutóbb,mikor felszólítottam,hogy takarítsa el
az orrom elől a kutya piszkát,a szomszéd életve-
szélyesen megfenyegetett,ha kutyájának bármi
baja is esnék.
Fényképes dokumentációt egy máik szerveren
küldök,mely a fentebbi tényeket hűen alátámaszt
ja,hivatkozva erre(3973)a számra.
Mit lehet v.kell tenni,hogy ez az állapot megszün-
jön?
Szives válaszukat várva,üdvözlettel:B.L.A.

dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd válasza2012-04-17
Tisztelt László!

Azt, hogy a szomszéd saját telekként közterületet használ-e, vagy sem csak úgy tudja meg, ha hivatalosan kiméretik egy földmérővel a telekhatárokat.

Ha a szomszédja nem hajlandó változtatni a jelenlegi helyzeten, az Önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat, birtokvédelem, vagy birtokháborítás ügyben. Önnek ugyanis joga van a saját ingatlanát kultúrált viszonyok között, mások zavaró magatartásának mellőzésével használni. A szomszéd állattartási szokása pedig nyilván zavaró.


Tisztelettel
dr.Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd
7626 Pécs, Király u. 85. I.em. 6.
+36 72 224227
http://www.schvertfogel.com
office@schvertfogel.com

László 42297 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2012-04-02
Birtokháborítással kapcsolatosan kérdésem: a szemben lévő házsoron lakó asztalos üzemet működtet, de feketén, mindenféle engedély nélkül. Gépei: abrikter, vastagoló, fűrész gépek, kompresszor és egyéb kisgépek. Nagy az ezektől származó zaj.A bejelentést az önk. jegyzőjéhez még 2008.-ban megtettük, ahol a jegyzőnő kötelezte az engedélyek beszerzésére. Ezek nem történtek meg, a tevékenység tovább folytatódott. 2011.-ben ismét szóltunk ezért, de az ügy a bíróságra került, mivel elmúlt az egy év. A szükséges dolgok benyújtása után / tulajdoni lapok, térképmásolatok, stb /került sor a tárgyalásra,ahol a szomszéd azt állítja, hogy csak hobbi szinten dolgozik, ő egy vállalkozás ügyvezetője. Holott idehordják az anyagot, elszállítják vagy ő szállítja el, a gépek gyakran bevannak kapcsolva, a zaj ugyanolyan szintű. Ezzel a tevékenységgel pénzt keres, ebből él. Mit tehetünk, hogy ne legyen zaj. A további eljáráshoz, hogy én bizonyítsam kinek dolgozik, mennyi a zaj szint nincs pénzem. Tehát lehet feketén pénzt keresni és birtokháborítást elkövetni. Az ingatlan jogban tisztán meg van fogalmazva a birtokháborítás fogalma, az már semmit sem ér, ha azt mondom rá,/mármint a szomszéd / hogy hobbi szint ? Kérem adjon valamilyen tanácsot.
Köszönettel . László
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd válasza2012-04-13
Tisztelt László!

A jog eszközeivel csak az ön által is megtett jegyzői bejelentésen, vagy egyéb hatósági bejelentésekkel tud élni, esetlegesen szintén a jegyző előtt birtokvédelmi eljárást indítani, illetve végső esetben bírósági eljárás keretében tudja kérni az eltiltását a tevékenységtől. Ezen eljárásokban Önnek kell bizonyítania azt, hogy a szomszédja nem csak hobbi tevékenységet végez hanem fűrészüzemet működtet. Ezt akár tanúkkal, fényképekkel, illetve akár hatósági zajméréssel is megteheti.

Sajnos az ilyen típusú szomszédjogi viták során a legjobb megoldás az lehet ha a felek egymás között tudják békésen, felnőtt módjára rendezni az ügyet. Mert hiába lesz egy bírósági határozat ami esetleg eltiltja, és megbünteti a tevékenységéért, ha tovább folytatja azt, a probléma ugyanúgy fenn fog állni.

Célszerű lenne akár mediációt, a felek közötti közvetítői eljárás lefolytatását megpróbálni. Vannak kifejezetten ilyen mediációval foglalkozó cégek.

Tisztelettel
dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

Andrea 42271 számú kérdéseHeves2012-03-29
Üdvözlöm!
Birtokháborítás anyagi kárt okozó rongálás ügyében fordulok önhöz tanácsért.
A mi kertünket ősszel felszántottuk, most tavasszal leboronáltuk. Megrendeltünk 200 db sövényt hogy a kertet, az egész telkünket lassan bekerítsük. Az elötünk lévő ház tulajdonosa, vastelepre szánt emésztő aknát adót el valakinek, az akna pedig a mi kertünk felé eső részen volt földbe süllyesztve. Ehhez az álitolagos vásárló felkérte az egyik szomszédunkat hogy nagy munkagéppel azt emeljék ki a földből és szállítsák el. Mivel mi a saját kertünk részéből plusz 2 métert hagytunk rá szabadon a szomszéd felé hogy jogosan tudjuk a sövénykerítést elültetni, így sajnálatos modón, azon a 2 méteren kívül még 5 -6 méter szélesen és 50 méter hosszan teljesen tönkre tették a kertünket, vissza pattant a kapa a földből annyira kemény lett. Az idén sem felszántani nem lehet, emelet kb 5 méter szélesen és jó magason törmeléket hagytak a földünkön. Mivel mi gyógy, -és fűszer növényekkel foglalkozunk, így sajnos az idén több mint 10 fajta növényt nem tudunk elültetni, az oda szánt sövényt máshová kellet elültetni hogy ne dobjuk ki, a kertünk parcellázva volt, az őstermelői igazolvány kiváltásához pedig szükség volt leadni a területet a növényt . Az a kert rész most már nem tiszta, fertőzőt lett, így kb 2 méter mélyen ahol a törmelék most áll ki kel szedni a földet. Aki bejött a rakodógépel ö volt az aki hibás volt eben mivel minket nem kérdezett meg, és ha megteszi, akkor sem engedélyeztem volna. Tőle egy választ kaptam: ö nem hibás, ezzel öt megbízták és ö csak végezte a munkáját. Amikor megkérdeztem hogy ha megbizák hogy bontsa le a házam és ö megteszi, akkor sem hibás? Rám zárta az ajtót. Tetem feljelentést az önkormányzatnál, a jegyzőnőnél, birtokháborítás, anyagi kárt okozó rongálás ügyben, itt ezt el tudják intézni? Ha nem, akkor hová kel fordulnom? Mivel most erre az évre ha csak kukoricát vetetünk volna arra a területre, akkor is legalább fél évi takarmányukat biztosítani tudtuk volna a jószágoknak. Megkértem őket többször is szépen hogy hordják el a törmeléket és csinálják vissza a földemet tudjam használni. Ők csak nevetnek és mennek tovább. Kérem, adjon tanácsot, mit tehetek, mert ha most ezt így hagyom, akkor lehet jövőre tényleg a házamat bontják mert senki sem mer velük szembe szállni.
Előre is köszönöm válaszukat, Tisztelettel, K.Andrea
dr.Boros László ügyvéd válasza2012-04-06
Tisztelt Andrea! Az ügy birtokháborítási része az önkormányzat hatáskörébe tartozik, az esetleges kártérítési igényüket viszont - ha nem tudnak megállapodni a szomszéddal - csak bírósági úton tudják érvényesíteni.
Tisztelettel
dr.Boros László ügyvéd
3300 Eger, Széchenyi u. 24. I/2.
+36 36 411214
http://www.borosugyvediiroda.hu; http://borosugyvediiroda.ugyved.hu
boros.ugyvediiroda@chello.hu

Noémi 42253 számú kérdéseBudapest2012-03-27
Tisztelt Ingatlanjog!

A következő problémával fordulok Önökhöz. 5éve lakom egy társasházban, ahol a felettem lévő szinten egy lakás és a hozzá tartozó kb. 60nm terasz található. A terasz félig a mi lakásunk lakótere felett helyezkedik el, egész pontosan a nappalink felett. Első perctől kezdve probléma, hogy a felső szomszéd játszótérnek nézi a teraszát és ott szaladgálnak, fociznak, rollereznek, görkoriznak...stb a gyerekei. Többször szóltam, kértem, hol szépen, hol emelkedettebb hangon, hogy ezt fejezzék be és egy emeleti nagy terasz nem kert! Házi rendünkben is benne van, hogy tulajdonát mindenki
úgy használja, hogy mást azzal ne zavarjon. Sajnos a problémára ezidáig nem sikerült megoldást találni, mert a "kedves" szomszéd nem foglalkozik a dologgal. Nekünk viszont se délutánunk, se esténk, se hétvégénk, amikor kedvük tartja, mindegy hogy a másik mit csinál, dübörögnek fel-alá.
Mit tehetnék? A szép szó, a kérés süket fülekre talált! Sajnos régebben nem tudtuk eladni a lakást, mert beáztunk a nevezett szomszédtól, amit csak majd 3év után javíttatott ki. Jelenleg pedig szinte lehetetlen eladni ingatlant, de nem is tudom, hogy ebből nem-e lehet problémám, ha esetleg megveszi valaki tőlünk a lakást!?
Kérném szíves tájékoztatásukat!
Köszönettel: Noémi
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd válasza2012-04-01
Tisztelt Noémi!

Birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a felső szomszéd ellen, amelyben kérheti, hogy ettől a viselkedéstől tiltsák el.
Az eladás nem kizárt, bár nyilván későbbi vitákat vethet fel, ha a felső szomszéddal kapcsolatos vitáról nem tájékoztatják a vevőt, ami akár szerződés megtámadásához vagy szavatossági igényhez is vezethet. A fentiek egyébként a "probléma" bizonyíthatósága miatt nem ideális megoldások, de nem tudok jobbat ajánlani.

Tisztelettel
dr.Nagy Zoltán ügyvéd és dr.Lados Melinda Szibilla ügyvéd
1068 Budapest, Városligeti fasor 24.
+36 1 352 7290
http://www.drnagy-ugyved.hu
info@innosec.hu

Petra 42238 számú kérdéseKomárom-Esztergom2012-03-26
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az utcánkban a házak telekhatárra épültek. A szomszédom egy teljeskörü felújításba kezd. A kérdésem,hogy 10 cm-es szigetelést köteles vagyok-e engedni az én telkem rovására? Mi az amit a jog kötelezővé tesz számomra?Mi a jogom, és mi a kötelességem egy ilyen felújítással kapcsolatban?Válaszát várom!
Köszönettel
Kiss Petra
dr.Kende Júlia ügyvéd válasza2012-04-30
Tisztelt Petra!

Mit jelent az, hogy az Ön telke "rovására"? Átnyúlna az épület? Minden esetben a telekhatárig építkezhet a szomszéd, ezen belül is meg kell lennie a - változó - kerítéstől való távolságnak...


Tisztelettel
dr.Kende Júlia ügyvéd
1039 Budapest, Viziorgona u. 10.
+36 1 2434321
http://www.drkendejulia.eoldal.hu
kende.julia@t-online.hu

Balázs 42217 számú kérdéseTolna2012-03-21
Tisztelt Forgács Úr!

A következő lenne a kérdésem:

Egy domb alján van a házunk 2 természetes(vagy valamikor régen mesterségesen kialakított) vízlefolyó árok között.(ilyenek hálózzák be a dombot hogy csapadékos időben ne mosson el mindent a víz.)
Körülbelül 15 évvel ezelőtt állíítottuk fel a kerítésünket a telkünk jobb oldalán a meglévő vízlevezető árok szomszéd felőli oldalán.(idős házaspár lakott akkoriban a szomszédban és gondolom így lett akkor megbeszélve)
azóta az idős házaspár már elment, és a fia jár fel "művelgetni" a területet (de nem lakik ott).
A probléma az lenne hogy ez az úr most kitalálta hogy a kerítés az ő területén fekszik ezért rakjam odébb.(22 éve élek itt.) kimérettem hivatalos földmérővel a területet és valóban van egy kis csúszás a kerítésben, azaz a porta elején még a vizes árok szomszédfelöli oldalán van a földmérő karó , a porta végén pedig a vizesárok saját portám felöli oldalán.(ez az árok kb 50cm széles.)tehát keresztül kéne mennie a kerítésnek a vizesárkon.(ezért gondolom azt hogy anno végig a szomszéd felőli oldalra lett téve a kerítés hogy ne akadályozzuk a víz szabad leáramlásást egy esős napon.(azt nem tudom hogy akkor miért nem végig a mi oldalunk felé eső részére lett téve, de valószínű azért mert a mi portánk pici a szomszéd terület meg több mint 1 ha és gondolom nem osztott-szorzott neki az a 30 méteres hosszon lévő 20 cm -es csúszás,vagy csak simán jófej volt az öreg bácsi..)
a kérdésem az lenne hogy ennyi idő után jogosan követeli-e a szomszéd hogy tegyem 20 cm-el odébb a kerítést? (hozzáteszem hogy egy részen nem is tudom mert nagy beton vízlevezető gyűrűk vannak a föld alatt és abban megy le a víz és azok fölött nem tudok lyukat fúrni a kerítés oszlopnak)
ha odébb teszem egy föntebbi szakaszon és pont a vizesárok közepébe rakom és egy esős napon eltereli a vizet és elmossa a kertjét akkor azért megint perelni fog valószínű!?
van -e valami hibaszázaléka egy ilyen GPS-es földkimérő készüléknek amire esetleg lehet hivatkozni , hogy igen valóban a kimérő karó 30 cm -el odébb van de még belefér a kerítés helye esetleg a műszer hibaszázalékába? vagy valami kapaszkodó egyéb ötlet?
mert nagyon fafejű a szomszéd így 20 év után...
válaszát nagyon szépen köszönöm!
dr. Forgács Gábor ügyvéd válasza2012-03-21
Tisztelt Balázs!

Az ügyben véleményem szerint két tény ill. körülmény szól Ön, valamint a szomszéd igényének alaptalansága mellett.

1. Elbirtoklás - véleményem szerint Ön és az Ön jogelődjei azt a kis területrészt elbirtokolták, mivel eltelt 15 olyan év, amikor azt sajátjaként birtokolták, megszakítás nélkül. Ha volt olyan 15 folyamatos év, hogy Önök birtokolták, használták, gondozták, stb.

2. A földmérési alaptérkép is elég pontatlan az arányai miatt, de persze a földmérő nem csak abból, hanem a méretszámokból, illetőleg a fix tereptárgyakhoz is viszonyítva méri ki az adott területet. Tudomásom szerint a GPS pontossága polgári alkalmazások során több méteres. Nem kizárt, hogy az a 20 cm egy más földmérőnél -20 cm.

Ebből amivel foglalkozni és amire igazán hivatkozni érdemes, az az elbirtoklás, mivel a hibás mérés ténye bizonytalan, és általunk nem befolyásolható körülmény.

Adott esetben tanúkkal, okiratokkal (adásvételi szerződés) lehet/kell bizonyítani, hogy eltelt a 15 év, és Önök azon terület felett elbirtoklással tulajdonjogot szereztek, míg a másik fél a területtel nem rendelkezett, azaz nem adta külső jelét annak, hogy ő a tulajdonosa (gondolom, nem járt át a kerítés mögé pl. a füvet lenyírni).

A kerítés létesítése jó kiinduló alap, de nem feltétlenül kell ahhoz kötni. Ha írásban érkezik megkeresés, akkor érdemes az üggyel komolyabban foglalkozni, addig megítélésem szerint nem, és érdemes elzárkózni a szomszéd követelése elől.

Tisztelettel
dr. Forgács Gábor ügyvéd
H-7045 Györköny, Fő u. 491.
+36 20 3890254

gforgacs@t-online.hu

László 42188 számú kérdéseBorsod-Abaúj-Zemplén2012-03-18
Tisztelt Ügyvédi Iroda!Az lenne a panaszom hogy a szomszédom és közöttünk lévő kerítést nagyon rossz állapotban van!Mivel ez az érintett kerítés ha a közútról nézzük nekünk balról van,ami ebből kifolyólag nekik a jobb oldal!Ha jól tudom az útról nézve a jobb oldali telekhatáron a telek tulajdonosa köteles megépíteni a kerítést!Már el is kezdték egy darabon egy alacsony és gyenge aludrótos változatát ami mellesleg nem is a legmegfelelőbben lett lett megcsinálva, de a többi részén még nem is láttak hozzá!Én foltozgatom ki a saját költségemen és anyagomból!Ennél fogva a két kutyám folyamatosan eltud csavarogni ami valljuk be nem nehéz egy olyan kerítés esetében ami szinte nincs is!Már az egyik kutyámat láncra kellett kötnöm és ha tovább is így marad a másikat is meg kellesz kötnöm vagy be kellesz zárnom!Ennél fogva a kutyáim nem tudják ellátni a házőrzési feladatuk nem mellesleg miattuk kell a kutyáim szabadságát korlátoznom sajnos!Az lenne a kérdésem hogy kihez kell fordulnom hogy a szomszéd végre egy értelmes kerítést csináljon vagy egyáltalán tegyen valamit!És muszáj nekem a kutyám szabadságát korlátozni miattuk?
Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!!!!

Tisztelettel:egy felháborodott szomszéd
Dr. Tóth Gergely ügyvéd és dr.Jámbor Igor Roland ügyvéd válasza2012-03-19
Tisztelt László!

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint az építésügyi hatóság – településrendezési, közbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt – a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

A Ptk. kimondja, hogy akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

A jegyzői birtokvédelmi eljárás olyan illetékköteles közigazgatási eljárás, amely kizárólag kérelemre indítható, ill. folytatható.

A kérelemre formai kötöttség nincs, de a gyors eljárás érdekében a kérelemnek a lehető legtöbb ismert adatot tartalmaznia kell: a birtokvédelmet kérő ügyfél adatait, elérhetőségeit; a birtokháborítás összes ismert tényszerű körülményeit: (hogyan, mivel valósult meg a birtokháborítás, ki követte el (ki a birtokháborító), mikor történt, vagy mióta áll fenn a birtokháborító helyzet); az esetleges tanúkat (adataikkal, elérhetőségeikkel). A kérelemhez a
fentiek közlésén túl is célszerű csatolni bármi más olyan bizonyítékot ( pl. fénykép, irat, nyilatkozat, stb.) ami a kérelemben foglaltakat alátámasztja, vagy általában is a tényállás tisztázását elősegítheti.

Javaslom, hogy birtokvédelem érdekében - a kerítés megépítésére való kötelezés iránti kérelemmel - forduljon a település jegyzőjéhez.

Dr. Tóth Gergely ügyvéd
JÁMBOR & TÓTH Ügyvédi Iroda
3525 Miskolc, Patak u. 4. I/1.
+36 46 414 220
www.jamborestoth.hu
iroda@jamborestoth.hu

<<< Előző 15 hozzászólás           Következő 15 hozzászólás >>>


Partnereink:

Az ingatlanjog.hu a MIOSZ ingatlanközvetítőit ajánlja:













Az ingatlanjogi tanácsadás az IngatlanApro.hu képes ingatlanhirdetési weboldal támogatásával készül.










Cimkefelhő:
haine online webdesign iphone speaker cégjog drágaköves ékszer ügyvéd ingatlanjog ingatlanhirdetés

Albérlet, kiadó ingatlan
Kiadó lakás
Kiadó ház
Eladó ingatlan
Eladó lakás
Eladó ház
Ingyenes hirdetés feladása