A haszonélvezeti jog értékének kiszámítása
Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személynek biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket.
A tulajdonszerző megajándékozottat terhelő illeték alapját a fentiekben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat ajándékozása egyébként mentes az illeték alól (pl. lakóház építésére alkalmas telektulajdonon alapított haszonélvezeti jog), vagy az nem tárgya az ajándékozási illetéknek.
A haszonélvezeti és használati jog értékének kiszámítása
A haszonélvezet, használat értékének kiszámításánál a vagyoni értékű jog egyévi értéke a kiindulási pont. Ez egyenlő a vagyoni értékű joggal terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részével. Attól függően, hogy a vagyoni értékű jog meghatározott időre (egy adott időtartamra, esetleg konkrét időpontig), vagy határozatlan (bizonytalan) időre szól-e, az érték további számítása más és más módon történik.
A határozott időre szóló vagyoni értékű jog értéke
A határozott időre szóló vagyoni értékű jog értéke a fentiek alapján számítandó egyévi érték és a kikötött - meghatározott - évek szorzata. A törvény azonban a határozott időre szóló vagyoni értékű jog értékét maximálja, az ugyanis nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve a természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek az alábbi felsorolásban szereplő életkorhoz rendelt többszörösét.
A határozatlan időre szóló vagyoni értékű jog értéke
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog értéke - azt az esetet kivéve, amikor a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed - az egyévi érték ötszöröse.
Amikor a határozatlan idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának alapulvételével a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja
- 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
- 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
- 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
- 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Ha több személytől függ a vagyoni értékű jog fennállása, az alábbiak szerint kell kiszámolni annak értékét:
- ha a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az előbbi szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az irányadó;
- ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik (a vagyonszerzési illetéket az egyes jogosultak olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jogok értéke ezek együttes értékében képvisel);
- ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.
A megterhelt dolog tulajdonjogának megszerzése utáni illeték
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (elajándékozott) vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a fentiek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát - ajándékozás folytán - annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Egy példa az ajándékozási illeték kiszámítására
Ajándékozó 18 millió forintos forgalmi értékű lakásának tulajdonjogát egyik testvérének, míg annak haszonélvezeti jogát - haláláig - másik testvérének ajándékozza. A haszonélvezeti jogot kapott testvér 46 éves. Kérdés, hogy mekkora összegű ajándékozási illeték fizetésére lesznek külön-külön kötelesek a megajándékozottak?
A haszonélvezeti jog értékének kiszámításához tudjuk, hogy a haszonélvezeti jogot kapott testvér 46 éves, és azt, hogy a haszonélvezeti jog a testvér haláláig, azaz bizonytalan (határozatlan) ideig fog fennállni az ingatlanon. Ebből következik, hogy a haszonélvezeti jog értéke a jog egyévi értékének (azaz a lakás forgalmi értéke egyhuszad részének) nyolcszorosa, azaz: 18 000 000/20 x 8 = 7 200 000 forint.
A haszonélvezeti jog értékéből kiszámítható a tulajdonjogot kapott testvérre vonatkozó - csökkentett értékű - ajándékozási illetékalap, ami így 10 800 000 forint (18 000 000 - 7 200 000). Tekintettel arra, hogy a jelen esetben lakástulajdon szerzéséről van szó, és a megajándékozott az ajándékozó testvére, az ajándékozási illeték mértéke 8 %. Ez a tulajdonjogot szerzett megajándékozott esetében 10 800 000 x 0,08 = 864 000 forintos ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. A másik testvér kapta ajándékba az ingatlan haszonélvezeti jogát. A haszonélvezeti jog értéke (ajándékozási illetékalap) a fenti számítás alapján 7 200 000 forint, az illeték mértéke 8 %. Az általa fizetendő ajándékozási illeték összege 7 200 000 x 0,08 = 576 000 forint.