Ügyvédi (közjegyzői) közreműködés az ingatlanjog területén
Kötelező ügyvédi (közjegyzői) közreműködés:
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. meghatározza, hogy a belföldön kiállított okiratoknak milyen kellékekkel kell bírniuk ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhassanak. Az alábbiakban az ügyvédi (közjegyzői) közreműködéssel kapcsolatos idézetek olvashatóak.
- A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve."
- Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata."
- A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
c) az okiratot a közjegyző készítette, vagy
d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el..."
Ajánlott ügyvédi közreműködés:
Napjaink ingatlanviszonyaira tekintettel mindenképpen javasoltak az alábbiak:
- tulajdoni lap "sajátkezű" vagy a jogi képviselő általi beszerzése (A tulajdoni lapok 2002. februártól kezdődő technikai védelme ellenére is);
- a tulajdoni lap értelmezése, a bejegyzett és "széljegyzett" tények és jogok feltárása;
- az elintézetlen beadványok (ún.: széljegyek) mögött található okiratok vizsgálata, abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-a a kívánt joghatás (cél) elérésére;
- a tervezett szerződéses pontok - különös tekintettel a biztosítékok rendszerének kialakítására - folyamatos egyeztetése.