A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE
7:55. § [Leszármazók öröklése]
(1)
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.
(2)
Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3)
Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]
(1)
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
(2)
Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
(3)
A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
7:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása]
(1)
A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.
(2)
Az osztályra bocsátott érték meghatározásánál az ingyenes adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. A bíróságtól a körülmények figyelembevételével vett más érték meghatározását kérheti az az érdekelt, aki számára a juttatáskori értéken való számításba vétel súlyosan méltánytalan.
(3)
Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, a leszármazó köteles a kiesett személy által kapott ingyenes adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott ingyenes adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni.
(4)
Ha az örököstárs által osztályra bocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, de a többletet visszatéríteni nem köteles. Ebben az esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak és az ő ingyenes adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1)
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2)
A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
(3)
Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
7:59. § [A házastárs megváltási igénye]
(1)
A házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
(2)
A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.
7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]
(1)
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2)
Az
(1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
(1)
Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2)
Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]
(1)
Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
(2)
Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
(3)
Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
7:64. § [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése]
(1)
Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.
(2)
Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.
(3)
Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.
(4)
Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.
7:65. § [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése]
(1)
Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői.
(2)
Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói.
(3)
Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.
(4)
Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.
7:66. § [Távolabbi felmenők öröklése]
Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.
IX. CÍM
ÁGI ÖRÖKLÉS
(1)
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2)
Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.
(3)
A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.
(1)
A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.
(2)
Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
(3)
Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
7:69. § [Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon]
(1)
A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
(2)
Mind a házastárs, mind az ági örökös - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.
(3)
Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(4)
A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
7:70. § [Az ági öröklésből kivont vagyon]
(1)
Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára.
(2)
Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.
(3)
Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.
7:71. § [Az ági örökség]
Az ági vagyontárgyat az örökös természetben örökli. Ha a természetben való öröklés lehetetlen vagy célszerűtlen, a bíróság - bármelyik érintett fél kérelmére - az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
X. CÍM
AZ ÖRÖKBEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS ÖRÖKLÉSI JOGI SZABÁLYOK
7:72. § [Az örökbefogadott öröklése]
(1)
Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl.
(2)
Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után, ha az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt.
7:73. § [Öröklés az örökbefogadott után]
(1)
Az örökbefogadott után első sorban leszármazói és házastársa, leszármazó hiányában házastársa és örökbe fogadó szülője, leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó szülő és annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. Az örökbefogadó szülő és annak rokonai akkor örökölnek, ha az örökbefogadás az öröklés megnyílásáig fennállt.
(2)
Ha az örökbefogadott után az
(1) bekezdésben meghatározott személyek nem örökölnek, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai a törvényes öröklés szabályai szerint, feltéve, hogy az örökbefogadás az örökbefogadott egyeneságbeli felmenő rokona, testvére vagy egyeneságbeli felmenő rokonának más leszármazója által történt.
XI. CÍM
AZ ÁLLAM ÖRÖKLÉSE
7:74. § [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése]
(1)
Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös.
(2)
Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.