Tisztelt Címzett,
A kövtkező kérdésem lenne az EÁR árveréseivel kapcsolatban:
Jogilag milyen következményei vannak, ha egy ingatlan "NEM" beköltözhetően, de tehermentes 1/1 tulajdonjoga van meghirdetve?
Pl.:
Tulajdoni hányad: 1/2 + 1/2
Sikeres árverés esetén sem törölhető jogok: minden jog törölhető (tehermentes)
Beköltözhető: nem
Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: adós
Kisebb kutatás eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy az ingatlan tehermentes 1/1 tulajdonjoga vásárolható meg úgy, hogy a jelenlegi adós, mint bérlő, bérleti díj ellenében marad az ingatlanban. A bérleti díj pedig közös megegyezés kérdése vagy bírósági úton állapítható meg. [1] [2] [3]
Jól értem?
Abban az esetben, ha nem sikerül megállapodnia az új tulajdonosnak és az adósnak a bérleti díjról, akkor mi történik addig, amíg a bérleti díj megállapításra nem kerül a bíróság által? Utólag behajtható a jogerős döntésig be nem fizetett bérleti díj?
Ha a bérleti díj a bíróság által lett meghatározva, az emelhető évente az MNB éves alapkamatának mértékével?
Milyen esetekben bontható fel a bérleti szerződés az adóssal és mennyi ideig bérelheti az adós az ingatlant?
Azon túl, hogy az ingatlant kötelező jelleggel bérbe kell adni bérleti díj fejében az adósnak van bármiféle más negatív következménye egy hasonló ingatlan vásárlásának?
Köszönettel,Peter
Források:
[1]: https://www.jogado.hu/lakott-allapotban-vasaroltam-arveresen-ingatlant-mit-tehetek/
[2]: https://www.titanfaktor.hu/friss_informaciok.html
[3]: https://kocsisszabougyved.hu/lakottan-arverezett-ingatlanok-milyen-jogai-vannak-a-lakasban-marado-volt-tulajdonosnak/