Tisztelt Cím!
Két irányból kell megközelíteni az helyzetet. Az egyik az, hogy az eladónak a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól tájékoztatnia kell a Ptk. 367.§ (1) bekezdés szerint. A jelek szerint ezt nem tette meg az eladó, sőt, azóta is, amikor csak teheti, hallgat.
A másik az, hogy a vevőnek vételár-fizetési kötelezettsége van.
Az eladó tájékoztatási kötelezettségének a hiánya egyrészt a kellékszavatosságot, másrészt a szerződés partner megtévesztésének, tévedésben tartásának a lehetőségét veti fel. A kellékszavatosságra vonatkozó törvényi rendelkezéseket lejjebb másolom. Az csak akkor irányadó, ha a felek szerződéses kikötésének, vagy jogszablynak nem felel meg az eladott dolog. Feltételezem, hogy az Önök szerződésében nem voltak leírva olyan kikötések, amiket sértenek az épület hibái, így a kellékszavatosság csak elvi lehetőség.
A megtévesztésnek, tévedésben tartásnak akkor van jelentősége, ha az olyan súlyú volt, ami miatt a szerződés létre sem jött volna. Ha tehát az eladó korrektül tájékoztatta volna Önöket mindenről, akkor nem vették volna meg a házat. Ennek az a jogi jelentősége, hogy a megtévesztés felismerésétől számított egy éven belül írásban a tévedésben lévő fél a szerződést megtámadhatja, és akkor az eredeti állapotot kell helyreállítani. Vagyis a szerződést "vissza kell csinálni". A teljes, eddig átadott vételár visszajár, és el kell számolni az ingatlanon végzett beruházásokat is. Azt, hogy azok az ingatlanban mennyi értékemelkedést idéztek elő. Ez, hogy megtámadja-e a szerződést, a vevő szíve-joga. Ha az eladó nem fogadja el a megtámadást, akkor pert kell indítania a vevőnek az igénye érvényesítése iránt, és ebben a perben neki kell igazolnia, hogy az eladó őt lényeges kérdésben nem tájékoztatta, és annak a tájékoztatásnak az ismeretében a szerződést nem kötötte volna meg.
Az eladó meg persze, ha nem kapja meg a pénz, akkor elállhat a szerződéstől, aminek az esetén ugyanaz a helyzet, mint a sikeres megtámadás esetén. Ha pedig nem akar elállni a szerződéstől az eladó, akkor fizetési meghagyásos eljárásban kérheti a pénzt.
Próbáljanak meg egyezkedni. Nem hiszem, hogy jólesne az eladónak visszaadni a pénzt, és megtéríteni a házon végzett munkákat, és új vevőt keresni. És igaz, hogy a Ptk. szerinti kellékszavatosságot szerintem nem éri el a helyzet, mert nem volt a háznak szerződéses kikötése, aminek a ház nem felel meg (feltételezem, nem volt kiköktve, hogy felújítás nélkül 5 évig lakható, nem volt kikötve, hogy összkomfortos, vagy, hogy van benne gáz), ennek ellenére próbáljanak árleszállítást kérni, a hibák és a tájékoztatás hiánya miatt, próbáljanak megegyezni.
Másolom a kellékszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket:
A hibás teljesítés
Ptk.305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
Ptk.305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Ptk.306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban választása szerint kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Ptk.306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Ptké.84. § (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnnek.
Ptk.307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu