Tisztelt Cím!
Nem megy olyan egyszerűen a szerződésmódosítás, ahogy azt a bérlő és a tulajdonostárs előadja. Az ők esetleges megegyezésük a többi tulajdonostársra nem bír kihatással. Ennek oka, hogy feltételezem, a szerződésben nem egyetemleges jogosultakként szerepelnek a bérbeadók, és nem az egyiküknek kell megkapnia a bérleti díjat, hanem a bérlő személyenként, tulajdoni hányad arányában köteles fizetni.
Ha azonban elég, ha csak egyik megkapja, és jelen esetben a nagynéni állítja, hogy ő megkapta, akkor ő tartozik a többi bérbeadónak a nekik járó résszel.
Az, hogy a tulajdonostárs támogatást vesz fel, és akkor úgy tesznek, mintha nem is lenne bérlet, hanem ő használná a területet, a támogatást folyósító szervezet megtévesztése, és elképzelhető, hogy bűncselekményt valósít meg. Én azt tanácsolom, hogy követeljék a bérlőtől a szerződés teljesítését, ahogy az le van írva. Nem ismert, hogy 2014. március 15. előtti, vagy utáni a szerződés, mert ettől függően a régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) vagy az új Ptk. (2013. évi V. tv.) szabályait kell alkalmazni. De mind a két törvény megtekinthető a www.njt.hu oldalon. A Ptk. tartalmaz szabályokat a felmondásra, hogyan és mikor lehet a szerződést felmondani. Vagy, ha nem mondják fel a szerződést, akkor lehet fizetési meghagyásos eljárás keretében követelni a pénzt. A terményt, ha az volt kikötve, polgári perben lehet követelni.
Tisztelettel
dr.Koczka Judit ügyvéd
5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.
+ 36 66 450055
koczkajudit@vodafone.hu