Tisztelt Jogász Urak!
Életjáradéki szerződéssel kapcsolatos kérdésemre nem kaptam választ. Nem türelmetlenkedem, gondolom, rengeteg munkájuk van.
Azonban, még egyszer felteszem a kérdéseimet, most már kiegészítve.
1. A tulajdonjog szerződéskori átruházása visszaélésekre adhat lehetőséget a kötelezett részére? Hallani olyan rémhíreket, hogy a kötelezettek 2 hónap múlva eladták a lakást az idős hölgy feje felől, az ügyvéd tehetetlen, a hölgy az utcára került. Hogy fordulhat elő ilyesmi? Rosszul volt megkötve a szerződés?
2. Köthető-e a szerződés határozott ideig fizetendő életjáradékra, pl. 8 évre? Utána kötelezettnek már nem kéne fizetnie, azonban az ingatlan tulajdonjoga csak az életjáradékban részesólö szerződő halálakor fog átruházódni a kötelezettre, mert addig, amíg az életjáradékban részesülő életben van, nem kívánja elhagyni az ingatlant?
3. Az élejáradéki szerződés két külön helyrajzi számú ingatlanra vonatkozna, ezek egymás mellett vannak ugyan, de külön helyrajzi számmal. Ilyenkor egy vagy két szerződést kell kötni?
4. Az életjáradéki szerződés olyan, jelenleg társasházi közös tulajdonban lévő kis területekre is vonatkozhat, pl. előtér, amelyek megvásárlása az életjáradékban részesülő részéről csak a közeljövőben fog megtörténni? Gondolom, nem. Ebben az esetben, utólag külön szerződést kell kötni, vagy elég a meglévőt kiegészíteni?
5. Milyen jogi garancia van arra, hogy amennyiben kötelezett nem teljesíti kötelezettségét, vagyis egy idő után nem fizet, a szerződés felbontható legyen bírósági eljárás nélkül, ami, tehát a bírósági eljárás, amint a gyakorlatot jól ismerjük, évtizedekig húzódik általában? Arról is van információm, hogy annyira megnehezítették egy bírósági eljárás kezdeményezését, hogy ezerféle nyomtatványt kell kitölteni. A kérelmet olyan esetben is visszadobták, amikor az ügyvéd a telefonszámát +3630 formátum helyett 0630-ként adta meg. Szánalmas.
Köszönöm válaszukat.