Tisztelt Anna!
Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek, az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek.
Ha jól értelmezem levelét, akkor az örökhagyó nagynéni az ön édesapjának testvére.
Amennyiben a nagynéninek nincs gyermeke, nincs házastársa, nincsenek szülei, akkor testvérei illetve testvéreinek leszármazói örökölnek. A nagynéni után a testvérek egyenlő arányban örökölnek, két testvér esetén fele-fele arányban. Amennyiben az egyik testvér kiesett (az ön édesapja meghalt), úgy az ő leszármazói öröklik egyenlő részben a rá eső részt, ha az ön édesapjának nincs más gyermeke csak ön, akkor az édesapja részét ön örökli.
Ha az örökhagyó után végrendelet marad, azt be kell mutatni az illetékes jegyzőnek vagy közjegyzőnek.
A halálesetet a jegyzőnek, vagy a közjegyzőnek az is bejelentheti, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik. A bejelentő a halálesetet anyakönyvi kivonattal, holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal, illetőleg egyéb hitelt érdemlő módon igazolni, jogi érdekét (örökösi, hagyományosi, hitelezői stb. minőségét) pedig valószínűsíteni köteles. A jegyző, illetőleg a közjegyző, ha az eljárásra nem illetékes, a bejelentésről további eljárás végett értesíti az illetékes jegyzőt, illetőleg közjegyzőt.
A hagyaték leltározása:
Belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.
A leltározást - mint leltárelőadó - a jegyző által megbízott előadó végzi.
A leltárt a leltárelőadó hivatalos helyiségében a szükséges adatok beszerzése, illetőleg az érdekeltek meghallgatása alapján kell elkészíteni.
A leltározás idejéről és helyéről a leltárelőadó az előtte ismert érdekelteket (belföldön lakó örökösöket, hagyományosokat, a végrendeleti végrehajtót és amennyiben a leltározást a hagyatéki hitelező kérte, a hitelezőt is) írásban azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy a leltározásnál jelen lehetnek, de azt távollétükben is foganatosítják. Az értesítés elmaradása a leltározást nem akadályozza. A leltárelőadónál személyesen megjelent féllel a leltározás időpontját szóval is lehet közölni.
A meghallgatott személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a leltározás alá eső vagyontárgyak eltitkolása büntetendő cselekmény.
A leltárba fel kell venni minden olyan ingóságot, amely a halál időpontjában a meghalt személy tulajdonában vagy birtokában volt, kivéve, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az másnak a tulajdona. A leltározás egyéb eseteiben csak azokat az ingóságokat kell felvenni a leltárba, amelyek felvételét az érdekeltek kérik. Amennyiben erre vonatkozóan az érdekeltek között vita van, a vitás dolgot fel kell venni a leltárba annak megjegyzésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.
A hagyatéki eljárás megindítása:
A közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt, vagy csak ingóság maradt ugyan, de az ingóság értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és
a) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt és ezek a körülmények a hagyatéki leltárból vagy a bejelentés alapján megállapíthatók, vagy
b) nincs ismert örökös, vagy
c)
d) az eljárás megindítását az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
A közjegyző a végrendelkező halála után a lezárt végrendeletet a tárgyalás előkészítése végett felbonthatja.
A közjegyző a végrendeletet általában a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki, indokolt esetben azonban a végrendeletet a tárgyalás előtt is kihirdetheti és e célból a kihirdetés helyéről, valamint idejéről az érdekelteket értesíti.
Idézés a hagyatéki tárgyalásra:
A közjegyző a hagyaték tárgyalására, és ha a végrendelet korábban kihirdetve nem lett, a végrendelet kihirdetésére határnapot tűz és arra megidézi
a) a túlélő házastársat, továbbá
b) végrendelet hiányában a törvényes örökösöket,
c) végrendelet esetében a végrendeleti örököst és a kötelesrészre jogosultakat,
d) az utóörököst, a hagyományost, a végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik az eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették.
Javaslom, hogy ön mint törvényes örökös érdeklődjön az illetékes jegyzőnél és közjegyzőnél a hagyatéki eljárásról.
Tisztelettel
dr.Lehőcz Réka ügyvéd