Tisztelt dr. Tóth László Úr!
Az előzőekben már több kérdésemre is válaszolt, az Ön segítségével körvonalazódtak a dolgok és már tisztábban látunk ügyünkben.
A továbbiakban részletesen és pontosan leírom a "tényállást" és kérem, hogy válaszával segítsen a minket érintő kérdésekben.
Ketten vagyunk testvérek, édesapám 1998-ban (7éve) halt meg, édesanyám pedig az általuk 1977-ben (28 éve) épített, építtetett családi házban él egyedül azóta is. A hagyatéki tárgyalás alapján 1/2-ed részben én, 1/2-ed részben a testvérem örökölte a családi házat, tehát tulajdonjog a mi nevünkre van bejegyezve, 1/2-ed belterületi ingatlanilletőség pedig édesanyámnak özvegyi jogával van terhelve. A házat szeretnénk eladni (a testvérem és én, meg persze édesanyám is), hogy vegyünk édesanyámnak egy kisebbet. Ezzel kapcsolatban kérdéseim a következők lennének:
1. Mivel a tulajdonjog az én és a testvérem részére van bejegyezve, ezért nekünk kellene eladni, édesanyámnak pedig le kellene mondania az özvegyi jogáról?
2. Ha az ő számára szeretnénk megvenni a kisebb lakást, akkor kellene-e adóznunk, hiszen közvetlen hozzátartozónk lakáscélú felhasználásra fordítaná az összeget (a lakásszerzési kedvezmény alapján 1 éven belül, akkor nem kell befizetni az adót, ha 60 hónapon túl, akkor pedig a testvéremmel visszaigényelhetnénk)? Vagy ezt esetleg már édesanyámnak kellene visszaigényelni, mivel az ő nevén lesz a lakás?
Esetleg csak az értékkülönbözet után kellene-e adót fizetnünk?
3. A kisebb házat az édesanyám nevére kellene megvennünk?
4. A kisebb ház megvétele után akkor csak illetéket kellene fizetnünk? Ezt nekünk vagy édesanyámnak kellene?
5. A kisebb ház, amit szeretnénk megvenni édesanyámnak az a férjem nevén szerepel. Mi (én és a férjem) a kapott összeget tovább már közösen forgatnánk be az általunk megkezdett építkezésbe.
Kicsit bonyolult a dolog, elnézést az eddigi pontatlanságokért.
Válaszát nagyon szépen köszönöm.
Tisztlettel: Zsuzsu